Nagyon szeretem azokat az ételeket, amiket viszonylag tempósan, kevés ráfordítással lehet elkészíteni és mégis eltérnek a megszokottól. Ez pontosan ilyen. Kis mexikói beütés, kevés zöldség, kevés hús - maradék hús itt is felhasználható, szóval ha valamilyen húst már 3 napja eszünk egy formában, akkor itt az alkalom egy kis transzformációra!

Avokádósaláta:

- 3 érett avokádó

- 2 fej vöröshagyma

- 5 gerezd fokhagyma

- egy tömlős sajtkrém

- 3 dl natúr joghurt + 1 dl tejföl

- 2 lime leve

- kevés só, őrölt fekete bors

- 3 piros húsú paprika

- chili szálak

- kevés snidling /petrezselyem

Opcionálisan: uborkacsíkok / jégsaláta / paradicsom pluszban 

Nem tudom mért viszolyog mindenki, ha az avokádó felhasználása kerül porondra. Az avokádó egy szívbarát gyümölcs csökkenti a koleszterinszintet és segít megelőzi a dagantos megbetegedések kialakulását is. És mindemellett még az immunrendszert is erősíti. Ja és ha nem akarjuk megeni, kenhetjük az arcunkra is, jó a bőrnek. :)

Visszakanyarodva a salira: mikor jó az avokádó? Na amikor a boltban azt hisszük, kikukázzuk a megfelelőt, az zöld és kemény, ergó még éretlen, Vagy érleljük 2-3 napot, amíg elkezd puhulni és barnulni, vagy alapból puhább darabot keresünk. keményen mérgező, szóval amikor már be tudjuk nyomni kicsit a húsát ujjunkkal na akkor jöhet a hámozás, a félbevágás és a mag eltávolítása.

Ha ezzel megvagyunk, vágjuk kockákra a húsát, közben a hagymát dinszteljük meg kevés olívaolajon, sózzuk, borsozzuk, majd vegyük le a tűzről, hagyjuk hűlni és keverjük az avokádókockákhoz.

Jöhet hozzá a paprika kockára vágva, a fokhagyma összezúzva, a joghurt, a chili szálak, frissen őrölt bors és snidling/petrezselyem. Aztán mehet a hátőbe pihenni egy órácskára.

Hús:

- 40-50 dkg csrikemell

- fűszerkeverék (pl Miami BBQ a Kotyányitól)

- kevés kókuszzsír a sütéshez

Ahogy említettem, maradék hús is megteszi, de ha nem áll rendlekezésre megunt húsos kaja a hűtőből, akkor vegyünk elő csirkemellet. Meg egy kis fűszerkeveréket, én ezúttal egy BBQ-sat teszteltem és finom. Húst klopfoljuk ki, jöhet a fűszerkeverék, majd kevés kúkuszzsíron süssük pirosasra mindkét oldalát.

Majd vágjunk belőle hosszúkás csíkokat, ha kicsit kihűlt.

A tortilla:

- egy csomag kész tortilla lap (igen tudom, lehet tökölni saját készítésűvel, nekem ehhez most nem volt humorom)

- cheddar sajt (lereszelve)

- koktélparadicsom

- tejföl/joghurt

- jégsaláta (opcionális)

Szóval a tortilla lapot megkenjük tejföllel/joghurttal, rászórunk egy kevés reszelt sajtot, majd jöhet a sali, rá a húscsíkok és a koktélparadicsom. Félbehajtjuk, egy palacsintasütőben kevés olívaolajat hevítünk és mindkét felét megsütjük úgy, hogy barnás legyen.

Ez a kaja tipikusan melegen, frissen a legfinomabb. és a legjobb, hogy minden hozzávalót be tudunk dobozolni a hűtőbe, szóval másnap csak előkapunk egy tortilla lapot és frissen elkészítjük :) Javaslom mellé egy üveg sör elfogyasztását, meg valami ütős filmet. A pasik imádni fogják. Csóközön.

Ez az első recept amit elkészítettem Fördős Zé szakácskönyvéből, de tutira nem az utolsó! (Na jó, kicsit variáltam, mert nem volt otthon minden hozzávaló, de így is ütős.) A leves amúgy a "Sopa de Lima" névre is hallgat.

Az eredeti recept itt: http://zeakonyhaban.blog.hu/2012/12/18/sopa_de_lima_a_zoldcitromos_csirkeleves 

Nagyon finom, nagyon mexikói, az ízvilága pedig nagyon közel áll hozzám. A klasszikus húsleves fanjainak elsőre lehet furán hangzik, de mindenkit arra bíztatok, készítse el, nem lesz csalódás, sőt visz egy kis színt a megszokott, másnapos vasárnapi húslevesek világába :)

Lássuk, én hogy csináltam...

Hozzávalók:

- 3 ek olívaolaj

- 40 dkg csirkemellfilé

- 2 l alaplé ( leveskockából készítettem el )

- 2 fej vöröshagyma

- 8 gerezd fokhagyma

- 3 közepes méretű paradicsom

- 3 lime

- natúr nachos ( kb fél csomag fogyott el az összes étkezéshez, a maradékot megettük)

- római kömény, cayenne bors, oregánó, őrölt koriander, só, fekete bors

- 2 avokádó

- reszelt gouda / cheddar sajt

- zöld hagyma/snidling

Felhevítem az olívaolajat egy fazékban, majd ezen megfuttatom az apróra vágott vöröshagymát, majd a fokhagymát, hozzáadom az apróra vágott paradicsomot, majd ehhez a kockára vágott csirkehúst.

Majd amikor a hús kifehéredett, jöhetnek a fűszerek. (római kömény, cayenne bors, oregánó, őrölt koriander) A római köménnyel ne spóroljunk, mert ettől lesz ételünk igazán mexikói jellegű, az oregánó szuperül harmonizál a paradicsommal, a cayenne-től lesz csípős, és mivel nem volt itthon friss korianderem, helyette őröltet tettem bele.

Ezt követően kicsit rotyogtatjuk fazekunkban a húsos ragut, majd felöntjük az alaplével. Ebbe facsarunk bele 2 lime-ot, utána adagolom a sót és a borsot.

És kóstolunk, hogy megtaláljuk az egyensúlyt :) Ha már tetszenek az ízek, még egyszer felrottyantjuk, és kész is. 

Előkapunk két mélyebb tányért, kiszedjük a levest, és jön a legjobb része, a feltétek, amik egyedivé teszik ezt az ételt. 2 érett avokádót felvágok szeletekre, mehet bele a tányérokba, ki mennyire szereti, olyan mennyiségben tegyen a tányérba, én 2-3 szeletet szoktam/fő. Majd jöhet 2-3 lime szelet, egy kevés friss zöldhagyma / petrezselyem, egy marék tortilla chips és egy marék reszelt sajt. (kép fenn)

Jó étvágyat! :)

Amikor rákívánunk az indiai kajára, akkor nincs mese. És ez megtörténik úgy tíz naponta - minimum. Szóval ilyenkor elővadászok egy kis csirkemellet a fagyóból, és alkotok. Mert egy jó indiaihoz mindig tartok otthon hozzávalókat, ez nálam olyan, mint másoknál a Smack leves vagy a mirelit pizza, csak finomabb, na meg egészségesebb. Ezúttal egy kardamomos verziót készítettem el, kipróbálni ér :-)

Hozzávalók:

-7-8 gerezd fokhagyma

- 150-200g vaj

- 1 fej lila hagyma + 1 fej vöröshagyma

- 3 cm gyömbér darabka

- 60 dkg csrikemell

- 1 hámozott paradicsom konzerv

- 5 dl natúr joghurt (vagy lehet kókusztej is - ahogy éppen kedved tartja)

- 1 csapott teáskanál:  római kömény, őrölt koriander, fahéj, kurkuma

- 1-2 ek kardamom

- chili (ízlés szerint)

- só, bors

A tetejére: friss koriander / friss petrezselyem

Köretként: Basmati rizs / kuszkusz / naan kenyér

A vajat felolvasztom, hozzáadom az összezúzott fokhagymát, majd a lila hagymát.

Ha megaszalódtak hagymáék, jöhet a kockára vágott husi, só , frissen őrölt fekete bors.

Ha a hús kicsit kifehéredett, jöhetnek a fűszerek, na meg a gyömbér, és hagyom kicsit megpirulni őket.

Ezt követően jöhet a hámozott paradicsom konzerv, kicsit hagyom rotyogni, majd végül hozzákeverem a joghurtot vagy a kókusztejet és felrottyantom még egyszer így is.

A tetejére friss koraindert vagy petrezselymet halmozok. (lásd a fenti képet)

És végezetül: mért is jó a kardamomot beépíteni a konyhai hadműveleteinkbe? Mert segítit és erősíti a szívizmainkat, felpörgeti az emésztést éa tonizál is.

Mert egy finom lazac elkészítését nem kell túlspirázni, gyorsan elkészül, egészséges és bárhol-bármikor asztalra tehetjük, remélhetőleg senki nem fog ellenkezni, aki mégis,az meg vessen magára. 

Hozzávalók:

A lazachoz:

- kb fél kg lazac

- egy csokor rozmaring

- 6-7 gerezd fokhagyma összezúzva

- só, bors

- kevés olívaolaj

- kevés vaj a sütéshez

A salátához:

- egy csomag bébispenót

- egy fej vöröshagyma

- 2-3 színű kaliforniai paprika 

- fél üveg szárított paradicsom

- 5 db főtt tojás

- fekete olívabogyó

- parmezán sajt reszelve (ízlés szerint)

A halat átmossuk, eltávolítjuk a bőrös részt.

Szárazra töröljük paprírtörlővel. Jól bedörzsöljük az összezúzott fokhagymával mindkét oldalát, majd megszórjuk a friss rozamringgal, kevés só, frissen őrölt bors és félretesszük pihenni.

Addig összedobjuk a salit. A bébispenótot átmossuk, az megy a tál aljára.

Majd jöhet a minire vágott vöröshagyma, a paprika, a szárított paradicsom, a főtt tojás karikára vágva, a felvágott olívák, illetve a reszelt parmezán, mi úgy szeretjük, ha sok sajt van rajta. 

Majd kevés vajat olvasztunk az edényben, és azon néhány perc alatt megsütjük a lazacot.

Amikor már kezd pirosas kéreg képződni forgassunk. Nincs rosszabb a túlsötött, esetleg szétesett lazacnál. (Kellően hevített serpenyőben - kb 3-4 perc/oldal - de ez függ a tűzhelytől és a serpenyőtől is)

A friss salátával isteni lakoma kerekedik belőle rövid idő alatt, jó étvágyat hozzá :)

Nekem mindig lelkifurkám van, ha bármilyen étel kidobásra kerül, mert vannak a világnak olyan pontjai, ahol emberek éheznek. Na most, amikor jómagam is főzök ezt-azt, otthonról is hozok, vagy már nem akarjuk 3. nap is ugyanezt enni, akkor vetődik fel, mégis mihez kezdjünk? Bepakolhatjuk a maradványokat a fagyóba, már ha van benne hely, vagy használjuk fel kreatívan a maradékot! Legyen szó csirkéről, pulykáról, malacról, vagy bármilyen egyéb húsról, ez a recept mindegyikkel legyártható :)

A tagine amúgy az észak-afrikai konyha egyik egytálétele, és általában az edényt is jelenti, amiben készül. Hát én az edényt nem tudom hozzá tenni, mert ez egy spéci kúp alakú edényke, ami segíti a kevés folyadékkal történő főzés, és nekem ilyen nincs - de kevés folyadékkal főztem és magas volt az edény széle :) A klasszik köret ilyen ételek mellé általában a kuszkusz, így most is azt készítettem, ennek elkészítésére nem térek ki, mert már a könyökötökön jön ki. (ezúttal kevés római köménnyel és frissen őrölt fekete borssal fűszereztem.) 

 Hozzávalók:

- 1.5 bögre kuszkusz (miután megpuhult, jöhetnek rá a fűszerek)

- 1-2 ek olívaolaj

- a maradvány hús (apróra vágva)

- 1 nagy lila hagyma

- 3 sárgarépa lereszelve

- 4-5 gerezd fokhagyma

- 1 konzerv hámozott paradicsom

- 1 marék aszalt szilva

- 2-3 ek méz (ízlés szerint)

- 2 maroknyi zöldborsó

-3 dl alaplé

- kevés manudlapehely a tetejére

- só, őrölt bors, Ras-el Hanout Seasoning fűszerkeverék (Culinarisban vagy egyéb fűszerboltban beszerezhető)

Kevés olívaolajon feldobom aszalódni a lila hagymát, majd ha kellőképpen megizzadt, jöhet hozzá a lereszelt sárgarépa, só, bors, majd az apróra felvágott fokhagyma.

És egy kevés Ras-el Hanout. Majd felöntjük az alaplével. Hagyjuk kicsit rotyogni, utána hozzáadjuk a paradicsomot és a zöldborsót.

Majd, ha rottyant még egyet, jöhet bele az apróra vágott maradvány hús és az aszalt szilva, na meg a méz!

Hagyjuk szépen főni, sűrűsödni, majd a végén mandulapehellyel szórjuk meg az alkotást. Én a kuszkuszra halmozva tálaltam, aki szereti, egy kis görög joghurttal finomíthat a kompozíción. Jó étvágyat :)

A lencse megint egy olyan kaja, amit 28 évig mellőztem, mert kiskoromban ránéztem és közöltem, hogy nem szeretem. Aztán ez idén megváltozott, azaz pont Szilveszter napján, amikor a buliba indulás előtt összedobtam egy jó nagy adag lencsesalátát, mert kellett valami egészséges köret a malacsülthöz, és mert izgatott a lencse elkészítése. Na jó, meg mert Gábor szereti, és elvileg Január elsején amúgy is lencsét kell enni, ha bőséget szeretnénk az adott évben, szóval visszakanyarodva milliónyi receptet áttanulmányoztam, meg persze elkészítési módot, mire legyártottam ezt a verziót, ami a Barátaink, Gábor és szerény véleményem szerint is nagyon finom. Szóval a konklúzió? Hogy nem csak január elsejére fog ez az étel innentől elkészülni, hanem mondjuk minden hónap elsejére, vagy amikor kedvünk szottyan hozzá :) Szóval ajánlom minden "lencslávörnek", egészségtudatosan élőknek, Anett barátnémnak, aki benyújtotta az igényét a receptre, és mindenkinek, mert egyszerű, gyorsan megvan, kiadós, és még az is meg fogja enni, aki korábban fintorgott a lencse szó hallatán.

Hozzávalók: (egy nagyobb adaghoz, ebből sokan jól laktunk:) nyugodtan felezzétek a hozzávalókat, ha kisebb mennyiséget akartok gyártani)

- 1 fej vöröshagyma + 4 gerezd fokhagyma a főzővízhez

- 50 dkg lencse 

- 2 tk őrölt babérlevél + 1 tk a már kész salihoz

- 5 gerezd fokhagyma

- 1 nagy gerezd lilahagyma

- 4 ek fehérborecet

- 4.5-5 ek méz

-1-2 ek dijoni mustár/ magos mustár

- só, őrölt bors

- 3 x fél trikolor kalifornai paprika (sárga,piros, zöld)

- 2 nagy mozzarella apróbb darabokra vágva

- egy csokor petrezselyem

A lencse abszolút tápláló és jól emészthető, nem beszélve a magas fehérjetartalmáról. (25-28%) Jobban járunk vele, mint a babbal vagy a borsóval, ugyanis kevésbé puffaszt. Szénhidrát is van benne jócskán, de mivel lassan szívódik fel, beleilleszthető bármilyen étrendbe. 

Először is: a lencsét elég fél órára beáztatni - szerintem.

És ha utána még 25 percet főzzük magas fokozaton, gyönyörűen meg fog puhulni. (Ha puhulási problémák adódnának, tegyünk egy késhegynyi szódabikarbónát a vízhez.) Én már forrásban lévő vízhez adtam hozzá egy egész fej vöröshagymát, 4 gerezd fokhagymát, 2 teáskanálnyi őrölt babérlevelet, és a lencsét.

Miután megfőtt, leöntöttem a lencséről a vizet, és egy tálba halmoztam. 

Közben egy tálban elkészítettem a salátaöntetet, egy-két evőkanál dijoni mustárt összekevertem az ecettel valamint a mézzel, majd az öntetet ráborítottam a lencsére és jól összekevertem.

(Itt fontos kóstolni, ha nem passzol az íz, például valakinek túl édes, vagy túl fanyar, akkor ecettel, mustárral és mézzel továbbra is játszhatunk.) Majd sóztam, és sok-sok fekete borsot adtam hozzá a lencséhez. Utána hozzáadtam 5 gerezd fokhagymát összezúzva, az összevágott lila hagymát, valamint az apróra vágott kaliforniai paprikát és a mozzarellát.

A végén még egy teáskanálnyi őrölt babérlevéllel spékeltem meg az alkotást. Én a végén még apróra vágott petrezselyemmel szórtam meg a salit.

Szerintem magában is nagyon finom, de sültekhez, vagy bármilyen más húsételhez is kiválóan passzol, hidegen az igazi.

Már évek óta tervezgettem valamilyen alkoholos italt elkészítését az ünnepek előtt-közben-után, de valahogy mindig kimaradt, egészen idáig, mert idén megcsináltuk Gáborral, és nagyon tuti lett! Fő előnye a gyorsaság és az alattomosság, hiszen ettől gyorsan be lehet töltikézni, nettó fél óra alatt meg lehet csinálni, sokkal költséghatékonyabb és kiadósabb, mint az eredti, és nem utolsósorban gasztroajándéknak is szuper :)

Hozzávalók: (durván 2 literhez)

- 7 dl whiskey

- 10 dkg xilit (igen, tudom, hogy így is hízlal a házi likőr, de ettől függetlenül én akkor sem használok cukrot.)

- 1 vaníliarúd kikapart magja

- 397 g sűrített tej

- 2 dl kávé (erős)

- 2-3 dl tej

- 750 ml tejszín

- 4 fél literes üvegcse

Hát akkor kezdjük az üvegekkel. Én imádom a különleges üvegcséket, ezúttal a palackaruhaz.hu-ról rendeltem 4 db, fél literes, karácsonyfa alakú üveget, mindegyikhez egy szív alakú, üveg dugót - igen tudom, kész cukiságcunami, de nekem tetszik és kész. (Szállítás 1-2 munkanapon belül.)

1) Karamellizáljuk a xilitet, nem, nem lesz olyan barna, mintha ugyanezt a műveletet a cukorral művelnénk, de ez teljesen normális.

2) Közben forrósítsuk fel a tejszínt, és amikor már készen vagyunk a karamellizálással, adjuk hozzá lassan a tejszínt, majd a szintén felforralt tejet, majd alacsony lángon főzzük, folytonosan kevergetve.

3) Ha simára kevertük, jöhet hozzá sűrített tej, hagyjuk egyet így is rottyanni.

4) Ezt követően jöhet bele a whiskey és a kávé. És ne feledkezzünk meg a vaníliáról sem.

5) Várjuk meg, míg még egyszer felforr, majd töltsük üvegekbe, pakoljuk be a hűtőbe, és hagyjuk érni 1 napot, vagy többet. 

Az első kóstolásnál majdnem kiesett a pohár a kezemből, mert jobb, mint az eredeti, krémesebb, sűrűbb, és magamat ismerve az alkoholtartalma is magasabb.

Mi ajándékoztunk a Szüleinknek 1-1 üveggel, és természetesen minden barátunk, aki az ünnepi időszakban beesik hozzánk, kap egy kupicával, eddig még nem panaszkodtak. Szóval mindenkinek ajánlom, bátran vágjon bele, nem fogja megbánni, legyen szó Karácsonyról, Szilveszterről, vagy Újévről.

Ja igen, és BUÉK mindenkinek! :)

Tudom, hogy ez egy gasztroblog, de ezúttal bátorkodom egy egész bejegyzést szentelni azoknak, akik fikázódó megjegyzéseikkel az internet vaskos védőpajzsa mögül illetik negatív és gusztustalan jelzőkkel a bloggereket, többek között engem is. (Még mielőtt ebbe is belekötne valaki, lehet kommentelni, meg lehet fogalmazni negatív véleményt is, ízlésesen, intelligens formában - éljen a szólásszabadság.)

A különbség csak annyi, hogy mi legalább alkotunk valami maradandót, amihez sokan az arcunkat is adjuk, beletesszük kicsit a szívünket és a lelkünket is - talán mert szeretjük ezt csinálni, talán mert vannak, akiknek ötletet adhatunk, vagy mert sok barátunk így követi a hóbortjainkat, tök mindegy, nem is ez a lényeg.

Szeretném elmondani a trolljaimnak, hogy nevetségesnek találom a fikázódó kommenteket, és beengedem őket moderálás nélkül,ez eddig is így volt, és a jövőben sem fog változni. Sőt még válaszolni is fogok, mert megtehetem.

Mindenkinek van hobbija, nekem is van. Szeretek főzni, sportolni is. És amikor bemegyek a konditerembe, én is látok embereket, akik nem tökéletesen kivitelezik a gyakorlatokat, mégsem megyek oda és mondom meg, mekkora balfék vagy öregem, a semmire dolgozol, úristen, hogy merészelsz létezni egyáltalán, hogy nem szégyelled magad?! Ehelyett szóba elegyedek az illetővel, és esetleg elmondom neki, hogyan lehetne még hatékonyabb, úgymond motiválom - mert minden normális, segítőszándékú ember ezt teszi. És aki ötleteket, vagy inspirációt ad nekem, annak köszönöm, és tegye meg továbbra is. Én mindig igyekszem kellő öniróniával írni, és képes vagyok könnyesre röhögni magamat a saját elcseszett momentumaimon, és ezért vagyok az, aki vagyok.

Viszont aki zsúrpicsának nevez, az anyagi helyzetemre tesz utalásokat (amiről fogalma sincs), vagy azt mondja 40 évesen tanultam meg főzni, azt fel kell világosítsam: 28 múltam, kurva sokat dolgozom és soha nem lehet megtanulni főzni, mert mindig lesznek olyan dolgok, amik hiányoznak a repertoárból, ezért kell folyamatosan tanulni, ezért hiszek a lifelong learningben. Van egy kedves taiwani ismerősöm, akit Londonban ismertünk meg Gáborral, és kaptam tőle egy óriási zsák fűszert és alapanyagot, és fogalmam sincs, hogy mit fogok vele kezdeni, de izgatottan várom - meg a tanulságot is belőle. És akkor mi van, ha valaki csak 40 évesen kezd el főzni? Szerintem rohadt jól teszi, és csinálja is, mert lesz aki meleg szívvel és mosollyal, pozitívan fogja viszonozni az ebből adódó gesztust. És az már megérte. Nekem is megéri minden alkalommal, amikor főzhetek azoknak, akiket szeretek. És akinek nem tetszik, ne olvassa, ne nézegesse, ignorálja! Van még pár blog, ahol lehet kommentelni :)

Még valami: továbbra is közzé fogom tenni a kis főzőcskéimet,aki szerint nem elég színvonalas, annak javaslok mást olvasgatni.

És végezetül: Boldog Karácsonyt Drága Trollok és kommentekben gazdag Új Esztendőt kíván:

Szöszi, a zsúrpicsa, akinek csak pecsenyemáj való :)

A libamáj

Íme az egyik kedvenc ételem. Igaz eddig mindig éttermekben kértem ki, nem volt humorom kísérletezni, mert ha az ember dárga alapanyaggal dolgozik, mindig benne van a para, mi van ha elrontom? Akkor dobhatom ki, feleslegesen költöttem el egy valag pénzt és bla-bla-bla. De ha sosem próbálom ki, akkor mindig annyi pénzt fogok otthagyni az ominózus éttermekben egy-egy alkalommal, mint amennyi ráfordítással elkápráztathatom az egész családomat, szóval ilyen és ehhez hasonló gondolatok által vezérelve - megvásárlásra került a 60 dkg-s libamáj, nem máshol, mint a Fővám téri csarnokban. (Viszonyításképpen az ára kábé 7000Ft/kg)

Igen, szerintem is vicces az outfitje, de igazán szép darab.

Hozzávalók:

- 1 l tej

-60 dkg libamáj

-70-80 dkg libaháj

-egy közepes fej fokhagyma

-1 vöröshagyma

-1 lilahagyma

-só

-pirospaprika

A nagy okosok azt mondják, legyen pont annyi libaháj, mint libamáj, én ezzel azért nem értek egyet, mert ha marad még zsír, miután elfogyott a libamáj, akkor egy üvegcsébe téve a legfinomabb zsíroskenyérrel kompatibilis libamáj aromájú zsírt tudunk felhalmozni, ami hagymával maga a mennyország! (és a hűtőben időtlen időkig eláll...)

A libamájunkat áztassuk be 2-3 órára egy liter tejbe, kivonja belőle a vért - majd ha kiszedtük, töröljük szárazra.

Szóval fogjunk egy mélyebb edényt, rakjuk fel benne a felkockázott libahájat közepes erősségűre állított főzőlapon, cirka 15 perc alatt fel fog olvadni.

Ami benne marad, az életed első libatepertője, sóval szintén fincsi borkorcsolya, de egyenlőre csak szedjük ki őket a folyékony halmazállapotú zsírból és tegyük félre.

Na és most jön az izgi rész, fogjuk meg a letörölgetett májat és egy határozott mozdulattal dobjuk be a serpenyőbe, és marha gyorsan lépjünk hátra, mert nagyon fröcsögni és köpködni fog. Ha nagyon pöfékel, vegyünk elő egy fedőt.

Vele együtt dobjunk be a serpenyőbe egy felnegyedelt vörös-és lila hagymát, valamint a megpucolt fokhagymagerezdeket. Mautner Zsófi családi receptje szerint mindkét oldal sütési ideje 7 perc, nálam 6 perc elég volt, szerintem tűzhelyfüggő, érezni fogjátok. (*M.ZS: Chili és Vanília szakácskönyv) 6 perc elteltével, határozott mozdulattal alányúlunk májunknak és megfordítjuk. Még 6 perc és készen is van. Közben egy jénai edény aljára sót és piros paprikát szórunk.

Majd ide emeljük ki a kívülről piros libamájat. (Ne ijedjetek meg, belül nem piros, hanem világos színű ahogy kell - szóval nem égett szénné meg ilyenek) Amúgy szerintem első blikkre úgy néz ki, mint egy dohányos tüdő, erre csak azt mondanám: "Chocito, ronda és finom:)"

A zsírt, amiben kisült, átszűrjük.

Majd köréöntjük a májnak. Beledobhatjuk a hagymadarabkákat és a töpörtyűt is a zsírba, ártani tutira nem fog :)

Majd berakjuk alkotásunkat a hűtőbe, másnapra megszilárdul a zsír, és kicsit Hannibál feelinggel fogunk örömködni a látványban, és még valami: rohadt gyorsan el fog fogyni :) 

És mindennel együtt (+kalács&hagymalekvár)

A kalács

Na én a jó libamájas fogáshoz a házi kalácsot nem vagyok képes nélkülözni, szóval azt is csináltam, méghozzá teljes kiörlésűt, mert figyeljünk oda, amennyire lehet. Ahhoz képest, hogy korábban mennyire komplikáltnak képzeltem el egy fonott kalács elkészítését, nem volt bonyolult, sőt kisujjas sztori volt.

Hozzávalók:

- 60 dkg teljes kiörlésű liszt

- 7-8 dkg margarin

- 4 dkg friss élesztő

- 1 kk só

- 1 kk xilit

- 4dl tej

- 2 tojássárgája

A tetejére: 2 tojássárgája és 2 ek tej + kevés margarina  tepsi kikenéséhez, minimál liszt a nyújtáshoz

4-5 evőkanálnyi liszttel összemorzsolgatjuk a lapokra vágott margarint, majd hozzáadjuk az élesztőt, a sót és a cukrot.

A tejet langyosra melegítjük, hozzáöntjük, majd jöhet hozzá a maradék liszt, na meg a  tojássárgák.

Kicsit nyúlós tésztát fogunk kapni, csak ne essen szét és ragadjon mindenhová, akkor már örülhetünk. Naszóval, ha ezt az állapotot elértük, fedjünk le egy edénybe a tésztát, és hagyjuk chillezni úgy 45 percre.

Na ezt követően a meglisztezett gyúródeszkán háromfelé vesszük a tésztát és hengereket formálunk belőle a fonáshoz, majd mintha csak a hajunkat fonnánk, befonjuk.

Egy tepsit kikenünk margarinnal, majd óvatosan belefektetjük a befonott kalácsot.

Ekkora lett a pihi alatt:

Még 25 percre félretesszük kicsit kelni, közben bedurrantjuk a sütőt 180 fokra légkeverésen, megkenjük az időközben óriási kalácsunk tetejét a tejjel összekevert tojássárgájával, majd kikapjuk 20 perc után, még egyszer megkenjük és még további 10 percet sütjük.

Utána kivesszük, iszunk egy pohár bort, és örülünk, hogy milyen ügyes kislányok vagyunk, a kalácsot viszont hagyjuk kihűlni, még ha nehéz is nem egyből nekiesni! :)

 A hagymalekvár

5 fej lilahagyma

3 fej vöröshagyma

1 csokor kakukkfű

2 dl száraz vörösbor

kevés vaj

6 ek méz

kevés olívaolaj

4 ek balzsamecet

só

frissen őrölt bors

Felvágjuk a hagymákat vékonyabb karikákra, majd egy közepes méretű lábasban rakjunk fel 5-6 ek olívaolajat melegedni, majd dobjuk bele őket kicsit izzadni.

Nyugodtan küldjük közepes fokozaton, hamar össze fog esni,

Majd mehet rá a só, és a frissen őrölt fekte bors, utóbbival ne spóroljunk, sőt, kapjon rendesen.

Majd jöhet bele a bor s a balzsamecet is.

Hagyjuk egy negyed órát így főni, ha elfő a leve és kezd sűrűsödni, hozzáadhatjuk a mézet is, még 10 perc és kész is a remekmű, én a végén dobtam hozzá még a friss kakukkfüvet. Bocsássatok meg, külön nem fotóztam le, de a libamájas kalácsdarabokon és a fazékben láthatjátok, mi sült ki belőle. Nálunk függőség:)

Mindenkinek jó étvágyat! Puszik:)

Azt, hogy mennyire vagyok elfoglalt mostanában az mutatja, hogy ezt a posztot Márton nap környékén kezdtem el íri és ma december elseje van :)

Márton nap, november, december, közeleg a karácsony, konkrétan már a csapon is liba fojna ki, meg a kacsa, meg a többiek, ha kiférnének. Na de vissza a libához... Eme pompás állat testrészeit igazán ajánlatos felhasználni, gondolok itt a futóművekre, májra, mellre...akkor, ha valami pompás lakomát szeretnénk az asztalra varázsolni. Egyetlen hátránya, hogy nem tartozik a legolcsóbb húsok közé, viszont néha mindenkinek jár a kényeztetés, meg a változatosság, szóval ne tétlenkedjetek, vegyétek és egyétek! :)

Én ezúttal a libacomb elkészítéséről fogok regélni, mindkét recept hasonló és abszolút tarolós sikersztori volt, érdemes kipróbálni. Én idén a Lidl-ben szereztem be az enyémeket, de ahol még szuper húsokat lehet venni, az a Fővám téri csarnok, a libamájat például ott cserkésztem be, de az már egy másik történet.

 Hozzávalók:

-libazsír/kacsazsír - dobhatunk mellé 1-2 libamellet is, ha nagyon nem bírunk magunkkal :) (max 2 tepsibe férünk be...)

- 4-6 libacomb

- 5-6 sárgarépa

- 3-4 fehérrépa

- 3 zellerszár 

- só, bors, majoránna

- fél üveg fehérbor

- néhány kakukkfű ágacska

- néhány rozmaring ágacska

- aszalt gyümölcs - pl szilva - opcionális

A tepsit megkenjük 3-4 ek zsírral a sütés előtt. Ide jöhet a felkarikázott sárgarépa, fehérrépa, zellerszár, esetleg aszalt gyümölcs. A combokat átmossuk, majd sóval, borssal és majorannával megszórjuk. Majd ráhelyezzük a combokat, jöhet rájuk a rozmaring és a kakukkfű. Majd öntsük nyakon fél üveg jóféle fehérborral fedjük le alufóliával, 60 perc 200 fokon légkeverésen, ellenőrizzük, majd ha még nem puhul a hús, menjen még vissza fél órára lefedve, utána leszedni az alufóliát és 220-on pirítsuk még a húst 15-20 percig.

Opcionális Köretek:

 burgonyapüré és/vagy részeges káposzta

A káposzta receptjét itt találjátok: http://fruzsifoz.blog.hu/2015/01/06/sult_sertescomb_reszeges_kaposztaval 

Abban reménykedem, hogy mindenki tud burgonyapürét készíteni, de ha mégsem:

- fél kg burgonya

- 2 dl tejszín

- só, frissen őrölt bors (még mehet bele egy kis szerecsendió, ha valaki dzsanázza)

Ha szeretnénk igazán krémesre, dolgozzuk össze botmixerrel. Amúgy meg előkaphatjuk a krumplinyomót is, kis bicepsz-tricepsz edzés :)

Jó étvágyat!