Nincs is annál jobb, amikor megérkezel a reptérről, és a Kedvesed vacsorával vár téged és a legjobb barátnődet, tényleg filmbe illő jelenet, ééés velem megtörtént. Gyönyörűen feldíszített asztal, fincsi illatok, széles mosoly. (és nem voltak edényhalmok!!!!)

Nem tudom, ki hogy van vele, gyerekkoromban a leves egy nyűg volt az étlapon, és csak azért ettem meg, mert különben nem kaptam volna meg az ebéd utáni édességet. Ahogy felnőttem, rájöttem, hogy a leves egy szükséges jó, és néha jobban esik, mint bármi más. Gábor első fogása egy zellerkrémleves volt. Amúgy kedvelem ezt a kis gumós növényt, van benne egy csomó C-vitamin éés afrodiziákum is, szóval az utóbbi advantage tényleg nem elhanyagolható:)

Hozzávalók:

- 2 zellergumó / sütőtök ( mert a verziót sütőtökre is el lehet készíteni)

-  vöröshagyma

- főzőtejszín

- só, bors

- curry

- víz (itt én tuti levesalaplevet használtam volna, de így is fincsi volt)

 A vöröshagymát apróra vágjuk, megfuttatjuk olajon, rádobjuk a kockára vágott zellert és épp annyi folyadékban, amennyi ellepi ,elkezdjük párolni, puhára főzzük. Közben fűszerezzük. A végén leturmixoljuk és jöhet hozzá a tejszín. Az eredmény sárga színű, sűrűbb leves, amit bazsalikommal/egyéb zöldfűszerrel ízesíthetünk/díszíthetünk.

Amúgy nagyon letisztult, kellemes és laktató fogás, csapassátok :) 

Opcionálisan: ha véletlenül beleborul egy kis fehérbor, az sose baj, és ha véletlenül belereszelünk egy kis gyömbért, abból sem lesz katasztrófa, hangulatfüggő - de variálható)

Váratlan helyzetek nap mint nap adódnak - ilyenkor két opció van: felkapjuk a cipellőt és menekülünk, vagy szembenézünk velük. Én az utóbbit választottam, amikor múlt héten éppen a munkahelyemen tetettem, hogy dolgozom, amikor megcsörrent a telefonom, és szembesültem a ténnyel, hogy a pasim névnapja alkalmából a Szülei úgy határoztak, este meglepik - nálam. Az, hogy a lakás romokban van, és a hűtőm kvázi kong az ürességtől, csak a hívás bontása után esett le, azt meg hagyjuk, hogy a varázslatra maradt nettó 120 percem. Mit csinál ilyenkor a kreatív urbánus nő? 1. sokkot kap. 2. ebédszünetben bevásárol. 3. a melóból taxival megy haza 4. jön a sokk második felvonása, majd a tettek mezejére lép.

Evidens volt, hogy több fogásos menü kivitelezésére nem lesz időm, így arra jutottam, mi lenne ha szendvicseket gyártanék, és azokat reprezentálnám a vendégeknek. Így is történt, négy féle variációt találtam ki:

1. Tonhalas

Hozzávalók:

- lurpak vaj

- tonhal konzerv ( Rio Mare)

- bors, só, citrom

- medvehagyma, fokhagyma

- kapribogyó

- többszínű kaliforniai paprika

A bagetteket vékonyan megkenem a vajjal, majd rápakolom a zúzott fokhagymával összekevert tonhalat (én jobban preferálom az olívaolajas verziót, de van sós lében áztatott is, ízlés kérdése), sózom, borsozom, citromot facsarok rá, majd ráhelyezem a medvehagymacsíkokat és a kaliforniai paprika darabokat a kapribogyókkal. Ha még ínyencebbé akarjuk tenni, keverhetünk a tonhalhoz egy lehelletnyi dijonit.

2. Italiano

Hozzávalók:

- pesto

- pármai sonka

- parmezán

- koktélparadicsom

- fekete olívabogyó

-bazsalikom

A bagetteket pestóval kenem meg(opcionálisan csurgathatunk rá olívaolajat is), ráhelyezem a pármai sonkát (vigyázzunk, könnyen szakad), meghintjük parmezánnal, majd jöhet rá a koktélparadicsom kis szeletekben, az olívák és a friss bazsalikom.

3. Classic

Ki ne emlékezne a 90-es évek iskolai bulijaira, társasági összeröffenéseire, na ez a szendvics tuti ott figyelt, és néha olyan jó egy kicsit nosztalgiázni, nem?

Hozzávalók:

- vajkrém

- szalámi (én Picket tettem rá, de ez megint csak ízlés kérdése)

- főtt tojás

- kovi ubi szeletek (lehet friss is)

- reszelt trappista

- piros arany

Megkenjük a bagetteket a vajkrémmel, rádobjuk a szalámikat, főtt tojás szeleteket, ubit és a sajtot, és néhány pötty piros aranyat nyomunk rá, nálam ez tuti örök beuftó marad, talán a gyerekkori emlékek miatt, vagy a fene se tudja.

4. Sajtimádó

Hozzávalók:

- kéksajt

- philadelphia vajkrém

- camambert (fűszeres)

- petrezselyem

- kis majonéz (lehet ízesített is)

- zöld olívabogyó

A bagetteket megkenjük a kéksajttal összedolgoztt philadeplhia vajkrémmel, rá jöhetnek a camabert szeletek, amiket megkenhetünk majonézzel, ha kedvünk úgy tartja, ezt pedig szórjuk meg friss petrezselyemmel és karikákra vágott zöld olívával.

Mindegyikhez tökéletes egy fincsi limonádé.

Jó étvágyat! :-)

Ha az ember kicsit többet iszik a kelleténél, a másnap kegyetlen tud lenni, és igen, ilyenkor mindig elhangzik a jól ismert mondat: soha többé nem iszom, és ez tart körülbelül a következő pohárkáig, ami már lehet, hogy a délutáni gyógysör lesz, na mindegy. Variációk másnapra? Van egy pár: nekem hajnalban annyi mentes víz, amennyi belém fér, és egy fincsi Algoflex, ám ezek a módszerek néha nem bizonyulnak elégségesnek, ilyenkor crucial important, hogy ébredés után C vitamint és narancslevet (100%) vegyünk magunkhoz, na és persze béleljük ki valamivel a gyomrunkat, én az utóbbihoz prezentálok most egy receptet:) 

* az elkészítésnél nem kell feltétlen az általam felhasznált cuccokhoz ragaszkodni, én is hadigazdálkodásban oldottam meg a projektet, magyarán felcsaptam a hűtőajtót, és megnéztem miből élünk:) (egy kivétellel, mert a zsemléket a pasim reprezentálta a kisboltból, real hero - yeey)

Hozzávalók:

- 2-3 friss zsömle ( ez az éhség és az éhesek függvénye) 

-vmilyen vajkrém, én körözöttet kentem rá ( ízlés kérdése, meg, hogy mennyire vagy ahhoz rosszul, hogy két polccal lejjebb nyúlj le esetlegesen )

- sonka/szalámi

- friss ubi

- sajt

- tojás

- szalonna

- metélőhagyma/zöldhagyma/ vmilyen hagyma 

Kenjük meg a félbevágott zsemlénk mindkét felét, fektessünk rá sonkát/szalámit (én legjobb emlékezetem szerint angolszalonnát pakoltam rá), erre jöhetnek a vékonyra felkarikázott uborka szeletek, mindkét félre egy tükörtojás, rá a reszelt sajt, illetve a sült bacon, a tetejére zöldfűszert halmozunk. Egy pohár narancslével segít visszatérni az életbe, C vitamin előtte, KV utána :)

Az érzés, amikor Anyós és Após jófejségből megajándékoznak egy hatalmas szatyor házi termesztésű zöld spenótlevéllel - leírhatatlan. Amikor rájössz, hogy fogalmad sincs mit kell ezekkel kezdeni, az leírhatatlan a négyzeten. A szituáció, amikor megkérdezed a pasid mi legyen a kaja és a válasz valami spenótos, ijesztő:)Amikor körbetelefonálsz pár embert, hogy mit kezdj vele, de senki sem ad konkrét választ, idegesítő. A pillanat, amikor érzéssel közelíted meg a problémát, izgalmas.

A spenót egy tök jó kis növény, Popey is szerette, és ne felejtsük el, hogy tele van vassal, gyorsítja az anyagcserét, kevés kalória, nuku zsír. Első körben mossuk át a leveleket folyó vízben, majd a középső szárat távolítsuk el a levelekről. Ez már félsiker. Tegyünk fel forrni vizet, amikor felforr vegyük le a tűzről, és dobjuk bele a leveleket, max 4-5 percre, áztatni nem jó, mert veszít a színéből - de akár le is forrázhatjuk párszor. Én a vízbe egy kis fehérbort is locsoltam, mert stresszes volt. Mármint a főzés, nem a spenót, neki ez maga volt a beteljesülés. A spenót ilyenkor rengeteget veszít térfogatából és összeesik, szóval ne spóroljunk a levelekkel, utána szűrjűk le, és összeaszalódott levélkéink készen állnak a további felhasználásra.

A túrógombocról csak annyit, hogy nem tartozik azok közé a kaják közé, melyek elkészítésével szívesen bíbelődöm, talán ez a tapasztalatom hiányából ered a gombócok terén, de hát valahogy ezt is el kell kezdeni. Lássuk mire van szükségünk:

- 50dkg túró

- összeaszalt spenót ( ízlés szerinti adagolás )

- 5-6 gerezd fokhagyma

- 3 tojás (igen,a fehérjével együtt)

- búzadara (érzéssel!!! eleinte 15dkg-val kíséreltem meg, de miután így szétfőttek a gombócok, és felment a vérnyomásom szerintem ezt kerekítsük fel 20-22dkg-ra, amúgy az állagból érezni fogjuk, amikor már jól gyúrható, akkor elég volt - viszont ha túl sokat teszünk bele, az szó szerint kemény lesz)

- só

- bors

A fentieket összedolgozzuk egy edénykében, majd gombócokat formálunk a masszából, ezeket forrásban lévő enyhén sós vízbe helyezzük, akkor jó, ha nem esnek szét a vízben ( az normális ha pár apróbb rész leválik), és feljönnek a víz tetejére, azért egyet vágjunk félbe, és chekkoljuk, a közepe is átfőtt-e? Ha kicsit hűltek a gombócaink, megforgatjuk őket egy kis parmezánreszelékben. Kiváló köretnek is, de önmagában is megállja a helyét, például egy mártással.

Na azért ezt a vadas dolgot én egy kicsit újragondoltam:) Lássuk mit kutyultam össze:

- 60 dkg pulykamell (hosszú, vékony csíkokra vágva)

- 10 dkg szalonna (csíkokban detto)

- 3 sárgarépa

- 3 fehérrépa

- 3 vöröshagyma

- 7-8 gerezd fokhagyma (összezúzva)

- só

- bors

- citromlé

- dijoni mustár

- borókabogyó

- fél lityis tejföl

- 1-2 babérlevél

- olívaolaj

A madarat hosszú csíkokra vágjuk, majd bepácoljuk egy kis dijoni mustárban, amit jól meghintünk feketeborssal, kis olívaolajon megpirítjuk a szalonnát, a vöröshagymát és a zúzott fokhagymát, jöhet rá a husi. (amúgy nem muszáj csíkozni, meg lehet hagyni egész szeletekben is, ezt főleg azoknak ajánlom, akik még öszeturmixolnák a mártást, én ezt a lépést kihagytam a végén) Amikor a hús kifehéredett, öntsünk alá egy kis vizet és jöhet rá a lereszelt sárgarépa és fehérrépa. Hagyjuk, hogy a zöldségek is finoman megpuhuljanak, közben sózzuk borsozzuk, beledobjuk a babérlevelet és az összezúzott borókabogyókat (ne sokat, mert markáns és keserű lehet a végeredmény) A végén, amikor már jó a husi, puhák a zöldségek jöhet bele a tejföl, a végén facsarjunk rá egy kis citromlevet, elrontani nem fogja, csak kicsit pikánsabb lesz:) Én cipóban tálaltam a husit, mert mért is ne? Egy pohár fehérborral tökéletes vacsi. Jó étvágyat!

Egy autentikus bolognai bárhol megállja a helyét, bárki bármit mond. Sokan hódolnak a por alapú, praktikus és gyors verziónak, ezt jómagam minden esetben elkerülöm, szerintem olasz barátaink kábé olyan arcot vágnának ennek hallatán, mint amikor valaki ketchupot kér a pizzájához egy trattoria-ban. Mea culpa, én nem főzöm hosszú órákig, mint Ők, de törekszem a maximumra:)

Lássuk a hozzávalókat:

- 10-15 dkg húsos szalonna

- 70-80 dkg darált hús (sertés/marha, de akár fifty-fifty arányban is mehet, én szeretem 2x átdaráltatni)

- sárgarépa

- fehérrépa

- zeller

- vöröshagyma, fokhagyma

- paradicsom (mehet az üveges sürítmény, én pár koktélparit egészben is hozzá szoktam adni)

- vörösbor

- só

- bors

- oregánó

- friss bazsalikom

- parmezán

- spaghetti tészta ( én a durumtésztákat jobban preferálom, mert némileg jobban beilleszhető egy low carb étrendbe, vagy az Update spaghetti is teljesen rendben van, viszont ha valami még különlegesebbre vágyunk, válasszunk fekete spaghetti tésztát, a Culinarisban tuti találunk)

- olívaolaj

Olívaolajon megfuttatjuk a szalonnakockákat, (persze akár a szalonnát is lemixelhetjük, ha nem akarunk néha ráharapni egy egy darabkára, bár szerintem határozottan bónusz ízélményt nyújt) jöhet hozzá az apróra vágot vöröshagyma és fokhagyma. Amikor ezek már kellőképpen összeaszalódtak, rádobjuk a darált husit is. Közben sózzuk, borsozzuk, oregánózzuk. Majd hozzáadjuk a lereszelt sárgarépát, fehérrépát és zellert, és lassú tüzön hagyjuk főni, megborítjuk egy kis vörösborral (2-3dl, száraz ofc), és amikor már jó a husi, jöhet rá a paradicsom, itt is vigyázzunk az adagolással, hiszen ha elméretezzük, ez alkotásunk savanyú mivoltát okozhatja, ebben az esetben cukorral tudunk kompenzálni. Amikor szép sűrű mártásunk visszakacsint az edényből, a siker garantált, vigyázzunk, nehogy odakapja.

A tésztát olívaolajas, sós vízben al dente állagúra főzzük, ha akarjuk szűrés után megbolondíthatjuk egy kis pesto-val, ártani nem fog. Tálalásnál parmezánnal és friss bazsalikommal révbe érünk.

Egyszer el kell mennem Mexikóba...ezt már hajtogatom egy ideje, szerintem kábé azóta, hogy az első mexikói étteremlátogatást beiktattam még 10 évvel ezelőtt, azóta rendszeresen fürdök a mexikói konyha nyújtotta élvezetekben és mindenkit erre szeretnék szintúgy buzdítani, mert nagyon adja:) Egyik nagy kedvencem lesz ma terítéken, nem más, mint az Enchilada. Ez tulajdonképpen egy mindeféle cuccokkal megtöltött tortilla, amit felcsavarunk és nyakon öntünk ezzel - azzal. A töltelék összetevői változatosak lehetnek, mint például: husi, sajt, bab, burgonya, zöldségek, tenger gyümölcsei, vagy pedig az itt felsoroltak kombinációi, hát ugyebár ki mire gerjed :)

Hozzávalók:

- Tortilla ( itt két opció van, megvesszük a boltban előre csomagolt változatot, amivel sokszor időt és energiát spórolhatunk és kalóriszámolóknak duplabónusz, hogy van light edition sőőőt még update is, a másik pedig az, ha igazi talpraesett szakács módjára magunk készítjük el ezt is, íme - szermányolunk 10dkg kukorica lisztet, 20dkg búza lisztet, 1-2 ek olívaolajat, és annyi vizet, hogy +dolgozható legyen a tésztánk, és az így kapott csodát pihentetni kell cirka 30-40percig, ebből kb 8-10 kisebb lapot kapunk - teflonban kéne sütni és zsíradékmentesen a siker érdekében, amire figyeljünk, hogy elég hamar keményednek a lapocskák.->megmondom őszintén én többször választom a bolti megoldást, mint a házi tortillakészítést, tessék megkövezni, nem vagyok időmilliomos.)

A husihoz:

- 50-60 dkg darált husi (ki milyet óhajt, én marhát szoktam)

- 10-15 dkg szalonna ( az eredeti recept nem tartalmazza, de meghálálja a törődést)

-2 fej vöröshagyma

- Chili por

- Mexican seasoning mix por ( a Culinarisban lehet kapni, párszáz forint, és nagyon autentikusnak találom - nyaminyami)

- só

- bors

+

- 3 kalifornia paprika (lehetőleg különböző színű)

- 3-4 érett paradicsom

- 1-2 csípős zöld paprika

- 2 fej lilahagyma

- egy fél kígyóuborka

- vörösbab

- kukorica

- cheddar sajt

- füstölt sajt

- tejföl

- salsa / enchilada mártás (kb bármilyen nagyobb üzletben megtalálható)

- jalapeno paprika (Culinaris)

Alkossunk:

felhevítünk egy serpenyőben olajat, majd rádobjuk az apró kockákra vágott szalonnát és a vöröshagymát, ha megdinsztelődött hozzáadjuk a darált húst, sózzuk, borsozzuk, chilizzük, majd amikor már kifehéredett, mehet rá a seasoning mix, ezzel addig sütjük, míg szép aranybarnás színt nem kapott, és le is vehetjük a tűzről. Közben a zöldségeket felaprítjuk, az uborkát és a sajtokat lereszeljük. A tortillák megtöltése következik...első körben megkenjük őket tejföllel vékonyan, jöhet rá egy kis reszelt sajt, a felaprított zöldségek, pár evőkanál darált husi (tetszés szerint), bab, kukorica, jalapeno, még egy kis sajt, majd az összetekert tortillákat egy tepsibe helyezük egymás mellé szorosan. (közben a sütőt légkeverésen előmelegíthetjük 180-200 fokra) mikor már minden torilla elhelyezkedett a tepsiben, jöhet a salsa/enchilada mártás és soksoksok reszelt sajt a tetejére, majd laza 25-30 perc a sütőben és máris Mexikóban érezhetjük magunkat, egészen addig, amíg kajakómásan az asztalra nem könyökölünk:) ja igen,a végén még szórhatunk rá valami zöldfűszert frissen, ha épp rendelkezésre áll. Utána a délutáni alvás egy must.
Egy jó kis mexikói sör öblítő/kísérő gyanánt tökéletes választás. iQue aproveche!

Kijelenthetjük, hogy szeretem az olasz ízeket. Ha az olaszokra gondolunk, mi jut először eszünkbe? Bazi nagy zabálás és a család szentsége. Miután hétvégén a Szüleim és a Kedvesem voltak a publikum, úgy döntöttem, egy kis olasz kitérőt teszünk, így a három fogásos ebéd a következő stációkra lett felbontva: Minestrone, Spaghetti Bolognese és Panna Cotta :) Mindegyiket imádom önmagába véve is, de így egymás után igazán ütős triumvirátussá alakultak.

Minestrone

Az igazán tartalmas olasz zöldségleves, ami egytálételként és megállja a helyét. Klasszikus recept nem létezik, mert minden területnek megvan a maga verziója, és van egy olyan módozat, amit én készítek el. Lássuk mi kell az enyémhez:

- 15-20 dkg húsos szalonna

- Hagymahegyek: vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, póréhagyma

- Egyéb zöldségek: sárgarépa, fehérrépa, zeller, karalábé, cukkini, gomba, kelkáposzta, zöldborsó, burgonya

- egy kevés fehérbor (1dl) - ezt szerintem egyik recept sem említi, na de minek is ragaszkodjunk mindig az előírtakhoz? Én kísérletezési kedvem által vezérelve nyakon öntöttem és nem bántam meg, de ofc opcionális.

- kb 1-1,5 l húsleves alaplé

- paradicsom (sürített - javaslom az üvegest)

- friss bazsalikom/oregánó

- só

- bors

- parmezán

- olívaolaj

Felkockázzuk a szalonnát, és feldobjuk egy edényben egy kevés olívaolajon, amikor megpirult, jöhetnek rá a hagymák, a fokhagymát dobjuk rá utoljára, mert az könnyen odaég ugyebár. Amikor a hagymáink megdinsztelődtek, jöhet rá a sárgarépa,fehérrépa, zeller, karalábé, sózom, borsozom, majd ráöntjük az alaplevet, és jöhet bele a krumpli (hiszen ennek kell idő, mire megfő), beleöntöm a bort és hagyom kicsit fedő alatt alakulni a dolgokat, közben egy-két pohár bort elfogyasztok, majd hozzáadom azokat a zöldségeket, amiknek kevesebb idő kell a puhuláshoz, így: a cukkinit, a gombát, a csíkokra vágott kelkáposzta leveleket és a zöldborsót. Amikor minden szépen a puhulás mezsgyéjére lépett, jöhet a paradicsomsürítmény - vigyázzunk az adagolással, végezetül megszórom egy kis friss bazsalikommal/oregánóval, akár mindkettővel. Tálalásnál a parmezánforgács / reszelt sajt elengedhetetlen kellék:) Az, hogy miből mennyi szintén opcionális, attól függ, hány napig akarunk levesezni, mi már 3. napja esszük:) Jó étvágyat :)

És a hamvazó szerda is elérkezett. A sors iróniája, hogy nálam is vega kaja került az asztalra, pedig nem vagyok ennek a "kölniszagú", atomracionális hacacárénak az elvakult követője, de aki mégis csatlakozik a followerekhez, annak egészségére. Kicsit sok volt mostanában a húsos input, ezért elérkezettnek láttam az időt arra, hogy jó öreg camambert barátommal randevúzzunk, így elhatároztam, hogy nem más kerül az asztalra, mint grillezett camambert, mentás-limeos petrezselyemsalátával, fokhagymás bagettel és áfonya jammel. Amilyen bonyolultnak hangzik, olyan könnyű az elkészítés, nettó félórás klasszik fogás, ajánlom mindazoknak, akik velem együtt krónikus időhiányban szenvednek.

Hozzávalók:

- néhány camambert sajt (egy főre egy sajt bőven elég, mert tökéletesen laktat. Többféle formájú és ízesítésű camambert kapható, én a kör alakút szoktam választani, mert azt találom esztétikusnak, de ízlések és pofonok, ízét tekintve nekem a fokhagymás és a chillis a zsánerem.)

- 6-7 csokor petrezselyem (már ha te is városlakó vagy, és a sparba rohansz munka után, ahol egy csokor petrezselyem vastagsága kvázi ekvivalens egy 4 éves kislány lófarkával, amennyiben kerted van, irigyellek)

- friss menta (cserepes verzió a nagyobb boltokban beszerezhető, additional info: egy héten belül tutira kinyiffan, bármit is csinálsz vele! Javaslat: kopaszd meg a növényt és fagyaszd le, ami maradt, később még jó lesz valamire!)

- egy csokor újhagyma

- 3-4 koktélparadicsom

- 1 fej lilahagyma

- 1 lime

- áfonyadzsem

- bagett

- olívaolaj

Elkészítés: megmossuk a zöldségeket, fogjunk egy tálat, vágjuk fel apró darabokra a petrezselymet, mentát, hagymákat,paradicsomokat, majd a végén facsarjuk rá egy fél lime levét, mehet is a hűtőbe a kreáció, hagyjuk összeérni az ízeket. És következzen a randevú a camamberttel, "grillezzünk" hát - miután továbbra sincs kertem, marad két opció: a sütő (amit nem ajánlok), és a wok, ezutóbbi szerintem tökéletesen megfelel a célnak. Hevítsünk fel benne 2-3 kiskanál olívaolajat, majd jöhet bele a sajt. Ne nagyon hagyjuk ott a tűzhelyet, ha nem egy fehér szétfolyt trutyit akarunk kanalazgatni, mert a sajt hamar megpuhul belülről, 1-2 perc sütés után egy lapáttal fordítsuk másik oldalára, és már látni fogjuk miylen szép aranybarnás kérget kapott, ugyanennyi ideig süthetjük a másik oldalt, és kész is. Végül fogyasztásnál én még áfonyadzsemet dobtam mellé, mint tudjuk a camambert régi jó cimbije, akikkel remekül kiegészítik egymást. A másik a bagett, ha nem magunk sütjük ( ennyire azért nem vagyok pro..MÉG), akkor mindenképp melegítsük meg a sütőben. Egy pohár rosé/fehérbor még fokozhatja az élvezetet. Jó étvégyat!

Vannak olyan ételek, amikre bármikor gondolkodás nélkül igent mond az ember - nekem ilyenek a halfélék, ezeken belül is egyik nagy kedvencem a lazac - bármilyen formában elkészítve. Rendkívüli tápérték, kevés kalória, kivételes íz és még van benne egy csomó omega 3-6-9, kell ennél több? Kötve hiszem. 
Mikor szombat reggel felébredtem, és valami könnyű, de mégis "többmintegysali" kategóriájú ebéd elkészítésén morfondíroztam, ami még ilyen "welcome spring" stílusjegyeket is hordoz - egyértelmű volt a döntés, Lazac Steak, balzsamecetes ruccola sali, egy kis olívabogyós-joghurtos mártással... na de lássuk mi is kell ahhoz, hogy az elhatározást a kivitelezés szintjére emeljük?

A hozzávalók beszerzése:

- 300-400 gramm friss lazacfilé (semmiképpen sem mirelit, mert az kb olyan lenne, mint egy bordeauxi bor colával felütve! Itt persze felvetül a kérdés, hol szerezzünk olyan lazacot, ami megfelel az elvárásainknak? Ha az ember időt és pénzt sem kímélne, mert megteheti, akkor irány a budaörsi halpiac, másik nevén 'the Fishmonger' /nem, ez itt nem a reklám helye/, itt mindent meg lehet találni, minden nap friss áru, segítőkész arcok és csillagászati árak, viszont a minőség garantált. Amúgy nem csak vásárolni lehet, de frissen kisüttetni, ami szem-szájnak ingere, szóval szerintem hétvégi proginak is tökéletes, ha az ember épp nem érzi magát a helyzet magaslatán az otthoni főzéshez. Amennyiben valami közelebbi megoldást keresünk, kettes javaslatom a Fővám téri halszekció, itt is biztosan találunk megfelelő példányt. De ha rohanunk, és a leggyorsabb megoldást tartjuk szem előtt, ugorjunk be megint egy sparba, ahol szintén kaphatunk csomagolt lazacfilét, ha már nem kapkodta el a többi egészségmániás urbanista honfitársunk of course.

- 2 db citrom

- bors (őröljük frissen, ha lehet)

- 1-2 fej fokhagyma (ízlés kérdése)

- 2dl száraz fehérbor

- vaj

A mázgához:

- 5dl natúr joghurt

- zöld/fekete olívabogyó

- só,bors, csipetnyi szárított menta

- friss metélőhagyma/petrezselyem/rozmaring

Salihoz:

- friss ruccola

- balzsamecet

Első körben bepácoljuk a halat, kezdésnek csapjunk fel egy üveg fehérbort, és igyunk egyet. Vágjuk a halat vékonyabb szeletekre, majd borsozzuk, sót véleményem szerint nem kíván, mert alapból van egy sós jellege, de aki kíván szór rá - ezt követően adjuk hozzá az összezúzott fokhagymát és öntsük nyakon 2 dl száraz fehérborral, hogy éppen ellepje, facsarjunk bele egy fél citromot, és mehet is a hűtőbe. A történet legegyszerűbb része a sali: a friss ruccolát megöntözzük egy kis balzsamecettel, és már randizhat is a pácolódó lazaccal a hűtőben, várva a beteljesedést. Az öntethez a joghurtot összekeverem pár darab felkarikázott olívabogyóval, meghintem a fent említett fűszerekkel,a végén hozzáadom az általam választott friss zöldfűszert. Miután a mártás is elkészült, jöhet a halak megsütése. Ha lazac, én vajban sütöm. Felhevítek egy serpenyőt és mehet bele a vaj, ne spóroljunk vele, én a Lurpakot preferálom, de nagyon sok jó minőségű vaj van a piacon, szóval lehet válogatni:) miután kellőképpen forró, beleteszem a szeleteket a bőrös oldalával lefelé. A lazac sütése azon mutatványok közé tartozik, ahol a halat alulsütni nem tudjuk, túlsütni viszont annál egyszerűbben, szóval jó résen lenni. Szóval süssük cirka 2-2,5 percig, de közben feleslegesen ne piszkáljuk, mert könnyen szétesik, az idő letelte után egy konyhai lapáttal nyúljunk alá és fordítsuk meg, ahol süssük további 2 percig. Lassan kap egy finom aranyszínű kérget, ekkor már jó. Én nem szoktam sütőbe rakni, más még bevágja a 180 fokra előmelegített sütőbe, ez megint csak ízlés kérdése. Miután kiszedtük a lazacokat a serpenyőből, a páclét a benne maradt fokhagymatörmelékkel öntsük a forró vajba és rottyantsuk össze, majd az így kapott masszával borítsuk nyakon a tányérra kiszedett lazacot, tuti nem fogja elrontani:) Fogyasztás előtt ízlés szerint még facsarhatunk rá citromot.

Végezetül élvezzük a gasztroorgiát. Kísérőnek száraz fehérbor/rosé tökéletes.

Tradicionális magyar konyha, kicsit közhelyesnek és unalmasnak hangozhat a mai felgyorsult világ túlemancipált lakóinak, ám néha elengedhetetlen egy kis "rohadtsokkalóriás" bűnözés. És ha már tilosban járunk, akkor csináljuk keményen -természetesen valakit még el kell csábítanunk, és állítom, ha egy igazán férfias vacsorát szeretnénk reprezentálni, a cigánypecsenye telitalálat a dolgozó pasinak egy fárasztó nap után.

Lássuk mi kell hozzá:
- 5-6 szelet tarja (a legjobb, ha egy hentesnél szerezzük be, bár mivel rohadt multik steril irodáiban gyarapítjuk a gdp-t all the time, megteszi a spar is, viszont legjobb ujjnyi vastagra vágatni a szeleteket - igaz némileg többe kerül -, mint a pultban száradó darabokat elvinni, de ez az arpó árbeli különbség elhanyagolható, ha ezzel is hozzájárulhatunk a sikerhez)
- 20-25 dkg szalonna (ezekből gyártjuk le a kakastaréjokat - ki minek nevezi, én ehhez általában paprikás erdélyi szalonnát választok, de a sortiment elég bőséges, szóval az optikai impresszióink is sokat segíthetnek a választásban tanácstalanság esetén, a pultban dolgozó hölgyek/urak sokszor elég mogorvák és nem éppen megkérdezhetőek ilyen ügyben)
- pirospaprika
- só
- bors (szeretem frissen őrölni)

(B opció - a boltokban kapható magyaros fűszerkeverék is jó szolgálatot tehet azoknak, akik szeretik az efféle alkalmatosságokat, én annyira nem) 
- dijoni mustár

- fokhagyma
- vöröshagyma
- zöldpaprika
- 3 színű kaliforniai paprika
- krumpli
- friss petrezselyemzöld
- 2dl tejföl

Készüljünk elő:

- a tarjákat cirka fele vastagságára kloffolom (de ízlés kérdése), majd sózom,borsozom és bedörzsölöm őket dijoni mustárral, egymásra pakolom, majd az illatos csapatot bevágom a hűtőbe kicsit chillezni, miközben meghámozom a krumplikat és kicsit vastagabb hasábokra szeletelem őket, a vöröshagymákat (2-3) karikákra vágom, illetve néhány fej fokhagymát összezúzok, kis tálkába teszem, egy ek olívaolajat csepegtetek rá egy csipet só kíséretében. Ne feledkezzünk el a paprikák szintén karika formátumba történő transzformálásáról sem, ha mindezzel kész vagyunk, igyunk egy korty vörösbort, vagy kettőt..

És alkossunk:

- én általában szinkronban két serpenyőt dobok fel a tűzhelyre, mindkettőben felforrósítom az olajat, egyik a husinak, a másik a krumplinak és társainak. Megsütjük a húsokat, szép pirosra, figyeljünk oda a serpenyőben képződő egyéb fekete trutyik eltávolítására a sütés során, mert ezek könnyen rácuppanhatnak a hús felületére, rontva ezzel az optikai megjelenést és a vizuális élményt. Sütés közben bor minden mennyiségben jöhet. A krumplit is kisütöm, majd sózom, borsozom és összerázom, ezt követően a krumplira ráborítok 1,5-2dl tejfölt, és meghintem a zöld petrezselyemzölddel. Kisütöm a kakastaréjokat, a hagyma karikákat és a paprikákat megdinsztelem. Majd mindezeket egy helyes "kis" fatányérra/Jénaira (már akinek van) tornyozom, és már kolompolhatunk is, hogy kész a vacsi.
Kísérőként én személyszerint vörösbort preferálom, de az uraknak egy korsó sör is eszményi lehet.