Nincs is annál jobb, amikor megérkezel a reptérről, és a Kedvesed vacsorával vár téged és a legjobb barátnődet, tényleg filmbe illő jelenet, ééés velem megtörtént. Gyönyörűen feldíszített asztal, fincsi illatok, széles mosoly. (és nem voltak edényhalmok!!!!)
Nem tudom, ki hogy van vele, gyerekkoromban a leves egy nyűg volt az étlapon, és csak azért ettem meg, mert különben nem kaptam volna meg az ebéd utáni édességet. Ahogy felnőttem, rájöttem, hogy a leves egy szükséges jó, és néha jobban esik, mint bármi más. Gábor első fogása egy zellerkrémleves volt. Amúgy kedvelem ezt a kis gumós növényt, van benne egy csomó C-vitamin éés afrodiziákum is, szóval az utóbbi advantage tényleg nem elhanyagolható:)
Hozzávalók:
- 2 zellergumó / sütőtök ( mert a verziót sütőtökre is el lehet készíteni)
- vöröshagyma
- főzőtejszín
- só, bors
- curry
- víz (itt én tuti levesalaplevet használtam volna, de így is fincsi volt)
A vöröshagymát apróra vágjuk, megfuttatjuk olajon, rádobjuk a kockára vágott zellert és épp annyi folyadékban, amennyi ellepi ,elkezdjük párolni, puhára főzzük. Közben fűszerezzük. A végén leturmixoljuk és jöhet hozzá a tejszín. Az eredmény sárga színű, sűrűbb leves, amit bazsalikommal/egyéb zöldfűszerrel ízesíthetünk/díszíthetünk.
Amúgy nagyon letisztult, kellemes és laktató fogás, csapassátok :)
Opcionálisan: ha véletlenül beleborul egy kis fehérbor, az sose baj, és ha véletlenül belereszelünk egy kis gyömbért, abból sem lesz katasztrófa, hangulatfüggő - de variálható)