Ugye mindenki emlékszik gyerekkorából a tikkasztó nyári napokra, amikor semmi sem esett jobban, mint egy tányér hűs zöldbableves? Én határozottan igen, így nem is meglepő, hogy így a zöldbab szezonjának derekán ki nem hagytam volna a lehetőséget, hogy ez a finom étel asztalra kerülhessen nálunk is. 

Amire szükséged lesz:

50-60 dkg zöldbab 

5-6 parázsburgonya

2 sárgarépa

2 fehérrépa

egy szál kolbász

10 dkg szalonna

2 nagy fej vöröshagyma 

5-6 gerezd fokhagyma

zsír

pirospaprika, só, bors

tejföl + liszt a habaráshoz

leveskocka

ecet + petrezselyemzöld a tálaláshoz

egy nagy csokor kapor

Zsírral főzni néha olyan jól esik, végre nem olívaolaj meg kókuszzsír...(amiket egyébként én is használok) meg amit az egészségtudatos társadalom zeng, miközben sunyi módon beugranak a mekibe egy menüre..amúgy meg a zsírnak nulla a ch-ja, szóval...

Tehát megdinszteljük az apróra vágott vöröshagymát 2-3 ek zsíron, majd rádobjuk a bevagdosott szalonna szeleteket, és hagyjuk pirulni. Ha kellőképp megpirult, félrehúzzuk kicsit az edényt, és mehet rá egy kis só, bors, pirospaprika és jöhetnek a fokhagymagerezdek is. Mikor már érezzük, hogy a fokhagyma aromái is kezdenek felszabadulni, jöhet rá a zöldbab, a hosszúkásra vágott sárgarépa és fehérrépa. (A zöldbabot jól mossuk át, és törjük 2-3 darabra, aki ahogy szereti!) 1-2 leveskockából alaplevet készítünk, amivel nyakon öntjük a zöldségeket, jöhet még rá kis víz, a csokor kapor és hagyjuk rotyogni. Ha a zöldbab félig puha, bedobjuk egészben a parázskrumplikat és a kolbászt és hagyjuk, hogy megfőjenek. Ha megpuhult a krumpli is, behabarjuk a levesünket. Tálalásnál én egy tk ecettel és friss petrezselyemmel spékeltem meg az élményt, ez a leves hűvösen tálalva a legfinomabb, persze nehéz megvárni, amíg kihűl...

Éljen a rapszodikus nyári időjárás, néha a negyven fokos forróságával, néha a szürke melankóliájával. Szerintem az évszak jellegétől függetlenül nem én vagyok az egyetlen, aki a légkondi által generált takonykór áldozata, és ezáltal borzasztóan vágyott valami lélekmelegítő dologra.  Két dologban biztos voltam: legyen benne csirkehús, curry és gyömbér...mi az ami ehhez passzol? A kókusztej :) Így született meg az elhatározás erről a levesről, lássuk hogy készül és mi kell hozzá ;)

Hozzávalók: 

60 dkg csirkemell filé

8 dl kókusztej

8dl húsleves alap

3-4 cm-es gyömbér darabka lereszelve 

5-6 kaffir lime levél (szárított)

citrom, lime (leve és héja)

curry pasta 

curry por

halszósz (opcionális)

koriander/petrezselyemzöld a díszítéshez ill .ízfokozáshoz

2-3 közepes fej vöröshagyma

5-6 gerezd fokhagyma

só, bors

Aminek a beszerzése nehézséget okozhat: a kaffir lime levél, a curry pasta és a halszósz. Még mielőtt bárki kétségbe esne, melegen és szeretettel ajánlom a Hunyadi téri Culinarist, ahová elég gyakran ellátogatunk, egyrészt, mert az ott dolgozó emberkék kedvesek és jól tájékozottak, másrészt széles választék van néhány extraordinarybb hozzávalóból, a hely egyetlen negatívuma, hogy egy vagyont ott lehet hagyni egy-egy nagyobb bevásárlás alkalmával.

A húst megmossuk és kis kockákra vágjuk, sózzuk, borsozzuk. A húsleves alaplét én két leveskockából készítettem el, mert nem tartozom azon pedáns és irigylésre méltó háziasszonyok közé, akik ilyen kincseket rejtegetnének a fagyasztóban. A gyömbérdarabkát lereszeljük, a citrom és a lime levét kinyomjuk, de előtte héjukat lereszeljük és félretesszük. A fokhagymát és a vöröshagymát is apróra vágjuk.

Feldobjuk az edényt a tűzhelyre, kevés olívaolajat felforrósítunk, beledobjuk a vöröshagymát és a fokhagymát, kicsit megdinszteljük, majd jöhet rá a curry pasta, és meghintjük egy kis curry porral is. Rákerül a lereszelt gyömbér, a lime levelek, a lereszelt citrom és lime héj, és hagyjuk egy kicsit így aszalódni az összetevőket, majd felöntjük a levessel.

Ha felrottyant, jöhet bele a husi és a kókusztej, pár perc alatt készre fő. Sok thai recept írja a halszószt, vagy egyéb halas pasztákat mint ízfokozót, szerintem ártani nem árthat, én néhány evőkanál halszósszal megspékeltem még a végén, de as you wish. Szerintem hagyjuk pihenni az alkotást 1-2 órára, hogy összeérjenek az ízek. Egy viszonylag sűrű, ütős illat és ízvilággal rendelkező levest kapunk, valahol szerintem egytálként is megállna. Ha nagyon crazy kedvemben lennék, lehet tésztát is dobnék bele, de nem vagyok:) A levest tálaláskor frissen tépett korianderrel és petrezselyemzölddel díszítettem, de szerintem bármilyen zöldfűszer megdobja (ahogy minden levest!) és egy karika citrommal. 

Pár hete még naivan azt gondoltam, kimaxoltuk az eperszezont, hát tévedtem...

Még korábban tervezgettük, hogy készítünk eperdzsemet, mert hogy ez mekkora fun, és milyen jó lenne télen a meleg pokrócba burkolózva eperdzsemes pirítóst zabálni, miközben összekucorodva "sorozatfüggünk", de közben elutaztunk Moszkvába, meg millió dolgunk volt, teljesen meg is feledkeztem a dolog elmaradt mivoltáról, amikor Gábor valamelyik nap említette, hogy látta a Lehel téri piacon, hogy jó áron van szép eper, ez felért azzal a bizonyos tudatalatti reminderrel és akkor szokás szerint összenéztünk és egyre gondoltunk:)

Le kell szögezzem, ez megint egy olyan dolog, amiről ha néhány éve valaki megkérdez, hogy csinálnám-e, kiröhögöm és elszaladok. Hogy miért? Még emlékszem, mikor gyerekkoromban nagymamámnak segítettem baracklekvárt főzni, amit kábé már akkor meguntam, amikor kimagoztuk a kis drágákat, na de amikor ott kellett állni 40 fokban a nyár derekán a forró tűzhely mellett, és kavargatni a kondérban rotyogó lekvárt, ház az priceless volt. Amúgy meg sokat dolgozunk, van mit a tejbe aprítani, bármit megvehetünk, nem? :) Aztán rájöttem, hogy a kettő nem ugyanaz, mert a saját gyártmánynak eszmei értéke van...és 2014-et írunk, ezért már a befőzés is megoldható kevésbé gyilkos kondíciók mellett.

Első körben megtettük az előkészületeket, amit azzal kezdtünk, hogy kiszámoltuk, ha 5 kg eperből szeretnénk főzni, hány üvegre lesz szükségünk, majd meglátogattuk a lekvaroshaz.hu webáruházát, ahol nagyon trendi üvegcséket és xilitet rendeltünk a hadművelethez, minden elismerésem az Övék, másnap kiszállították a portékát és az áraikat tekintve sem csillagászok;) A xilit (nyírfacukor) remek választás azoknak, akik hozzánk hasonlóan próbálnak odafigyelni a kalóriabevitelre, és némileg "büntetlenebbül" akarnak nasizni, mint a nagy magyar átlag - lassan szívódik fel, így akár cukorbetegek is fogyaszthatják, és nem kell szenvedni az átváltással, mert azonos mennyiségre van belőle szükség, mint cukorból :)

Az üvegeket 2x mosgatógépben mosogattuk el, majd minden üveg 1 percet töltött a mikróban, a fedőket 1x kifőztük. Ezt követően száraz, tiszta konyharuhára kipakoltuk üvegeinket szájjal lefelé, hogy várják a beteljesülésüket. Gábor az epreket a befőzés napján szerezte be, fontos, hogy hűtve tároljuk őket a felhasználásukig, és ne nyomódjanak össze, mert akkor sok lesz, amit kidobhatunk. Az epreket kicsumáztuk, a cinkes darabokat (túl puha, sérült etc.) halálra ítéltük, majd átmostuk a kis drágákat.

Előkészítünk egy baromi nagy kondért (az eper mennyiségének megfelelő méretben)alágyújtunk, és lássuk az alapdzsem összetevőt:(1kg-s egységben)

1 kg eper

10 dkg xilit

1,5 dzsemfix 3:1

Mivel mi 5kg eperrel dolgoztunk, így értelemszerűen mindhárom összetevőből 5x mennyiséget használtunk fel. Közepes erősségű tűzre dobom az epreket megszórva a kellő mennyiségű nyírfacukorral, majd amikor egyszer már összerottyant, mehet bele a dzsemfix, és lassú tűzön további kevergetés mellett még egyszer felrottyantjuk. Majd lehúzzuk a kondérunkat a tűzről és hagyjuk hűlni.

Mi öt variációt készítettünk:

(ennek megfelelően a megfőzött dzsemet 5 részre kellett bontani, mérőedény használatát javaslom)

- sima eperdzsem (ez a megfőzött alkotásunk egy ötöde semmi cicoma, csak tisztán..)

- marcipános eperdzsem (ehhez 150g lehűtött Szamos Marcipánmasszát kis golyókká transzformáltunk és ezt öntöttük bele a forró dzsembe)

- fehércsokis eperdzsem (2 tábla Milka fehér csoki kis kockákban került a forróságba)

- whiskeys-levendulás eperdzsem (1dl Bali beleborult a dzsembe egy kis szárított levendulával megbolondítva)

- gyömbéres eperdzsem (3-4 cm-s gyömbérdarabot reszeltünk le és ez került a dzsembe)

Ezt követően az üvegekbe kerültek az alkotásvariánsok, óvatosan merjük, és először csak egy kicsit tegyünk az üveg aljára, nehogy megpattanjon...

Majd jöhet a tetejükre a fedő, és fordítsuk őket fejre egy 10 percre, és hagyjuk pihenni:) 

A mai modern befőzés keretein belül dunsztolásra már nincs szükség, hála a dzsemfixnek! Szóval másnapra marad a dolog legkellemesebb része, felcímkézni a remekműveket. Mi találtunk egy nagyon faint kis appet itt: www.jamlabelizer.com és megterveztük  saját címkéinket, amit matricapapírra ki is nyomtattunk.

Majd a kihűlt üvegekre felragasztottuk:)

Szóval ennyit az idei jam projectről, a közreműködésért hálás köszönet a legjobb barátomnak Anettnek, és a világ legfantasztikusabb pasijának Gábornak:) Az üvegcsék pihiznek, és amikor majd jön a zimankó, tesztelünk...

És ahogy lecsapott a hőség, elérkezett a lecsó szezonja is. Be kell vallanom, kábé a húszas éveim elejéig rá sem bírtam nézni erre a mennyei eledelre, valószínűleg azért, mert kevés nálam válogatósabb emberke létezett, és ragaszkodtam a jól megszokott ízekhez, de erről Anyukám többet tudna mesélni :)

Kismillió módja létezik eme klasszikus elkészítésének, ahány tűzhely, annyi szokás, egy dolog tuti: ezt az ételt valóban nehéz elcseszerinteni, gyorsan kész van, és férfinak, nőnek, gyereknek, kutyának mosolyra húzódik a szája. (kivéve ha válogatós a gyerek, mint én anno) Nálunk általában nyáron kerül terítékre mindenféle beteges verzióban, és keveset nem lehet belőle enni:) Ezúttal az általam "traditional"-nek tartott lecsót főztem, kis extrával.

A lecsó kapcsán nagyon sok okos ember definiált szabályokat, ezekre tessék fittyet hányni, én elolvastam őket anno, ezek közül a mai napig egyet tartok relevánsnak: egy rész hagyma, két rész paradicsom, négy rész paprika, ezenfelül meg jöhetnek az extrák! Amire még fektessünk hangsúlyt, hogy jó minőségű zöldségeket használjunk, és vörösen rotyogó lecsónk tutira meghálálja majd!

Hozzávalók: (az enyémhez)

- vöröshagyma

- fokhagyma (rányomni néhány gerezdet)

- zöldhagyma

- Paprika (sima sárga) + zöldpaprika (from Anyós&Após)

- érett paradicsom (magyar)

- szárított paradicsom (üveges, 3-4 kisebb darab)

- húsos szalonna

- kolbász

- petrezselyemzöld

- só, bors, pirospaprika

tálaláshoz: egy-két ek tejföl

Szóval felaprítjuk a fent említett hozzávalókat, majd fogunk egy serpenyőt, kevés olajon a szalonnát lesütjük zsírjára, és rádobjuk a vöröshagymát és a zöldhagymát. (utóbbinak csak az alsó felkarikázott részét, viszont a zöld részt se dobjuk ki még.) Mikor üvegesre dinsztelődött a hagyma, lehúzzuk a tűzről, jöhet rá só, bors, pirospaprika (ízlés szerint), visszadobjuk a tűzre, jöhet rá a csípős zöldpaprika, kicsit hagyjuk rotyogni, majd rádobjuk a normális paprikát is, és fedő alatt pároljuk pár percig, lassú tűzön. Amikor kezd puhulni, jöhet rá a felkockázott paradicsom. (a paradicsomokat forrázzuk le, és akkor könnyen le tudjuk húzni a héjukat, mivel ezt úgysem tudnánk megemészteni, és esztétikai szempontból is letisztultabb a főztünk felpödrődő paradicsomhéj nélkül - persze ha sietek, én se szedem le:)) - most Gábor volt olyan drága és leszedte) Rányomunk néhány gerezd fokhagymát, rádobjuk a felaprított szárított pari darabokat. Újabb pár perc a fedő alatt, majd rádobjuk a kolbászokat, és még 5 percig főzzük, miután levettük a tűzről friss zöld petrezselyemmel, valamint a zöldhagyma felkarikázott szárával hintjük meg. Tálalásnál tetszés szerint 1-2 evőkanál tejföllel bolondíthatjuk, és hát 1-2 szelet kenyér elengedhetetlen, főleg azoknak, akik szeretnek tunkolni:) Mi Update cipót választottunk, éljen a szénhidrátcsökkentés forradalma. A vacsihoz lecsúszott 1-1 hideg rosé fröccs is, lecsóra fel :)

Amikor Gáborral visszaértünk a hétvégi kocogásból, és megláttam Apóst a fán, miközben egy hatalmas vödörbe szedi a meggyet, volt egy olyan sandám, hogy meggyes hetek elébe nézünk, és nem tévedtem nagyot, utólag is köszönet érte :) Majd Anyós villantott egy meggyes bögrés süti receptet, ezért szintén danke schön, mert enélkül ez a bejegyzés nem jöhetett volna létre. És aki fakanalat ragadott, az nem más volt, mint a Kedvesem:)

Hozzávalók a tésztához:

- 3 egész tojás

- 3 kis kefír/1 nagy

- egy pici só

- egy bögre cukor

- egy bögre étolaj

- 3 bögre liszt

- 1 sütőpor

+

Tetszőleges mennyiségben:

meggy 

fehér csoki

barna csoki

dió

A tészta hozzávalóit egy keverőedényben csomómentesre keverjük.

Majd fogunk egy cuki kis tepsit, beleteszünk egy jól megvajazott sütőpapírt, és beleborítjuk a kikevert tésztát. Erre jöhetnek a kimagozott meggyek, az apró csoki kockák, és a durvára vágott dió.

A sütőt 180 fokra melegítjük elő, a sütési idő légkeverésen 35-40 perc. Azért chekkolgassuk serényen, nehogy odaégjen. 

2014. Budapest... a levesbárok virágoznak fatornyos kis városunkban.

Jó pár van belőlük, én mégis leragadtam egynél, ez pedig nem más, mint a Bors. Szerintem kábé egy éve történt, hulla másnaposan Anett barátnőmmel azon morfondíroztunk, mi esne jól meggyötört kis szervezetünknek, amikoris közölte, van egy hely, nem messze a munkahelyétől, ahol nagyon finom leveseket és bagetteket lehet enni. Na nekem se kellett több, mentem és nem csalódtam, itt kezdődött a "Borsszerelem." Azóta minden héten ellátogatunk ide, többnyire leveseket eszünk, hogy figyeljünk vonalainkra, viszont néha egy bagettre is elcsábulunk, és hát gasztroorgazmus garantált.

A Kazinczy utca amúgy tele van jobbnál jobb helyekkel, meg sem kell lepődni, hogy a Bors is itt van:) A helynek megvan a fiatalos kifőzdés hangulata, ahol mégis csodák történnek a konyhában, és még az utcán is elcsipegethetjük, szóval a streetfood faktort is hordozza, nem is kicsit! (hiszen papírpohárban kapod a levest, és a szenyát is elviheted és ajánlott is, mert a hely kicsi, ellenben tele van mosolygós és jó fej emberekkel, mindig jó érzés ide belépni.)

A staff kedves, segítőkész és pörögnek, látszik, hogy élvezik, amit csinálnak, és azt hiszem a levesekbe jutott egy csöppnyi szeretet is, ezért is olyan finomak:) A kínálat változó, az idényzöldségekkel összhangban, mindenki talál valamit, amire tutira nem tud nemet mondani, az alkotások pedig nem nélkülözik a különleges ízeket, fűszereket, amiket az ember lehet, csak félve párosítana a saját konyhájában, az eredmény mégis überfasza! :) Mi általában 3-4 féle levest is bevásárolunk, hogy mindet megkóstolhassuk és testvériesen osztozunk rajta, érdemes végigkóstolni a repertoárt. A bagettek is isteniek, a fantázianeveiktől pedig egyenesen odáig vagyok. Ropogós bagett, figyelemreméltó tartalom, hmm...még van másfél óra ebédszünetig, de most összefutott a nyál a számban...

Ha még rá akarunk tenni egy lapáttal, kóstizzuk meg a szörpöket is. Nem lesz csalódás ez sem. Nálam a Bors tíz pontos hely, minden elismerésem fiúk :)

Egy pulyka recept Anyukámtól, amihez én álmodtam meg a köreteket.Ha ezt az ételt akarjuk elkészíteni, készüljünk fel rá, hogy a madárnak kell pár óra a beteljesülésig, nekünk meg pár üveg bor, hogy győzzük kivárni:) Ez tipikusan egy olyan kaja, amit több napig eszünk és több fős vacsira készítjük el, szóval magányos estékre, hétvégékre max. nagyétkű versenyzőknek tudom ajánlani.

Hozzávalók:

HÚS:

- egy 1,5 kg pulykamellfilé egészben (küldjük el pasijainkat a piacra, mert lelkesen teljesíteni fogják a  feladatot, és utána büszkén fognak telefonálni, hogy vettek egy 2,1 kg-s húsdarabot 1,5 kg helyett - Szeretlek Édesem!)

- 2 fej fokhagyma

- 40-50 dkg szalonna

- 4-5 nagyobb alma

- 7-8 koktélparadicsom

- egy üveg száraz vörösbor (én Egri bikavért használtam)

- majoránna, rozmaring, só, bors

- friss petrezselyem

Miután elégedetten konstatáltuk, milyen bazi nagy húsdarabokat lehet manapság venni a piacon, átmossuk a húst, majd következik a tűzdelés, ami nálunk négykezes hadművelet volt. A fokhagymákat és a szalonnát kis darabkákra vágjuk, majd apró lyukakat ejtünk a húson, és belegyömöszöljük a szalonnát és a fokhagymát, türelemjáték..

A fent említett fűszerekkel ne spóroljunk és hintsük meg az egykor agresszív pulyka földi hamvait:

Melegítsük elő a sütőt 180 fokra és közben hevítsünk fel 2-3 deci olajat a tűzhelyen és borítsuk nyakon a húst, majd mehet be a sütőbe. Kb. 10 perc után kezdjük a locsolást: mehet rá 1,5 dl vörösbor és locsolgassuk cirka negyed óránként, ha ráborult volna egy üveg, mint esetemben, akkor a tepsi aljáról is locsolgathatjuk a hús tetejét. A sütési idő intenzitás és állat-függő. Nekem kb. 3 óra volt. Az utolsó fél órában a félbe vágott, kimagozott almákat és a koktélparikat is a húsra és a tepsi egyéb részeibe tesszük. Tálalásnál szeleteket vágjunk és helyezzünk rájuk 1-1 sült almát, koktélparit és hintsük meg zöld petrezselyemmel.

Köret:

- 1 kg lila burgonya (ugyanúgy a Fehérvári úti piacon szermányoltam, mint az édeset)

- egy nagy csokor snidling

- tejföl

- só

- bors

A krumplikat meghámoztam (szerintem kesztyű nem árt, mert fog..), majd kisütöttem olajban, sóztam, borsoztam, majd 3-4 ek tejfölt rájuk hajítottam az apróra vágott snidling társaságában és összeforgattam.

A sali:

- 1 cs ruccola

- 1 doboz Camambert (lehet ízesített is)

- 10 nagyobb kovászos uborka csíkokra vágva

- friss bazsaikom

Öntet:

- 2dl tejszín és 2 ek Dijoni mustár összekeverve, ha egy ek mézet rádobunk, nem követünk el végzetes hibát:) (ízlés kérdése)

Kísérőnek vörös/fehér/rosé? Mindegyik adogatja!

Ez a kísérletezések hónapja, vagy nem is tudom. Még soha nem kísérleteztem édesburgonyával otthon, éttermekben számtalanszor volt szerencsém találkozni ezzel a csodás növénnyel, és különböző variációkban elfogyasztani, de az én konyhámban valahogy soha nem kötött ki, lehet mert féltem nekiállni, szkeptikus voltam, vagy nem botlottam bele sehol. Aztán elkezdtem a BORS Gasztrobárt látogatni, mert megőrülök az ottani levesekért (róluk is fogok majd kreálni egy bejegyzést) és ott találkoztam egy édesburgonyalevessel, amit nagyon megszerettem, nem is sejtettem, hogy Mautner Zsófi receptje azt is lepipálja a francba, pedig így történt..AZ eredeti recept itt található, én a mennyiségeket megváltoztattam, meg kicsit variáltam: http://chiliesvanilia.blogspot.com/2006/01/csps-fszeres-desburgonyaleves.html 

Szóval épp a Chili és Vaníliát olvasgattam, amikor ráakadtam erre a receptre, és elhatároztam, hogy megkreálom. 

Hozzávalók:

- 1 kg édesburgonya (na az se baj, ha kicsit több, több jut nekünk, nem?:) )

- 1-1,2 l húsleves (én leveskockából gyártottam)

- 1 dl fehérbor

- 6 dl kókusztej

- 4-5 gerezd fokhagyma

- 2 fej vöröshagyma

- 2-3 szárított mini chili paprika összezúzva (Culinarisban lehet kapni Whole chilies kis dobozban)

- egy 5 cm-s gyömbér darabka vékony szeletke vágva

- 2 tk őrölt/összetört koriander

- só, bors

- fél citrom leve + héja reszelve

- friss koriander + petrezselyem a tetejére

+ egy fél szár kolbász a kolbászchips-hez

Első körben hol is tudunk édesburgonyát szerezni? Kisebb nyomozás után, mert ugye Google jó barát, ráakadtam a lilaburgonya.hu nevet viselő honlapra, ahol felfedeztem, hogy a Fehérvári és a Fény utcai piacon is beszerezhetőek mindenféle spéci krumplik. Nekem se kellett több, mivel a Bartókon dolgozom, ebédszünetben átugrottam a piacra, és bevásároltam. Na nem csak édeset vettem, hanem lilát is...de az már másik story:)

Szóval a krumplit elő kell sütni, kb fél óra légkeverésen és 180-200 fokon. Majd meghámozzuk a megsült áldozatokat, kábé így kéne kinéznie:

Egy kis olívaolajon megdinsztelem a hagymákat, a gyömbért, megszórom az összezúzott chili paprikával, fűszerezem, majd ráöntöm az alaplevet és a bort, mikor főtt kicsit, jöhet bele az édesburgonya húsa, és előkapom spanomat, a botmixert, összemixelem és felöntöm kókusztejjel, még egyet rottyan és kész is vagyunk. A tetejére jó sok zöldfűszert (koriandert, petrezselymet) pakolok, illetve pár kolbászkarikát, amit előtte lesütöttem külön. Jó étvágyat.

Srácok, az a helyzet, hogy nem tudunk lejönni az eperről. Mivel nem akartunk vacsorázni, kitaláltuk, hogy valami gyümölcsturmix korrekt módon adogatná, ezért Gábor vett epret és tejet, és közölte, hogy turmixot készít, gondolhatjátok mennyire bőszen ellenkeztem...

Hozzávalók 2 főre:

- fél kg eper félbevágva, megszabadítva a szárától

- kb 6-7dl tej (1,5%)

- édesítő (folyékony állagú)

- friss menta + citromfű

- jégkocka

- Captain Morgan rum (2x5cl)

Az epreket összeturmixoljuk a tejjel és a friss menta ill. citromfű levelekkel, teszünk bele ízlés szerint édesítőt, előkapunk két nagyobb poharat, az aljára 3-4 jégkoca, rácsurgatunk 5cl Kapitány bácsit, és jöhet rá az epres-tejes csoda, összekeverjük, majd kisétálunk a gangra és virágöntözés közben elkortyolgatjuk, andalogva azzal, aki igazán fontos. Tökéletesen laktat és zsibbaszt egy hosszú nap után. Egs!

Köszönöm Szerelmem <3

Ez a bejegyzés több szempontból is történelmi jelentőségű. Első körben, mert még soha nem sütöttem semmit, és most igen,második körben, hogy egyáltalán létrejött, mert azt hittem szét fog folyni a csízkék, amikor kivesszük a kapcsos tortaformából, és csak valami fehér trutymó marad a helyén. Tévedtem. 

Még mielőtt belevágnék, fontos megemlítenem, hogy a csízkék nem csak az én érdemem, mert a kedvesem Gábor volt a co-cook, és így tudtuk kihozni ebből a projektből a maximumot, btw asszem, az eperszezont is kimaxoltuk, kivéve ha készítünk eperdzsemet, de ez még a jövő zenéje - majd meglássuk:)

Leszögezném, ez a kedvenc tortáim egyike, egészen eddig a hétvégéig az egyetlen megbízható beszerzési forrásként a Starbucksot jelöltem meg, mert az ottani tényleg magnifique volt, de ez a recept szerintem versenyre kel vele...na jó nem szaporítom a szót, lássuk, miből lesz a cserebogár. 

Hozzávalók: 

- 250-300 g keksz (Függően attól, mennyire vastag kekszréteget szeretnénk a torta aljára, ne háztartási legyen, mi egy vajas angol kekszet választottunk, amit a Tescoban találtunk, meg beledobtunk még 1-2 londoni kekszet is, why not alapon, amire fontos ügyelni, ha édes a keksz, óvatosan bánjunk a cukorral!)

- 15 dkg porcukor ( ahogy érzed, lehet több is, kevesebb is)

- egy fél Rama margarin

- 6db krémsajt (Philadelphia-t használtam, de szerintem Mascarponéból is simán jó- ez kb 60-70dkg)

- 1 citrom reszelt héja és leve

- 1dl tejföl

- 1dl tejszín

- 2 tojás és 3 tojássárgája

- 3 kanál keményítő (Dr Oetker)

+ 

- kapcsos tortaforma

- egy olyan tepsi, amibe befér a tortaforma

- sütőpapír

- vmi gyümölcs

- 2 zacsi zselatin alap

A hadművelet:

1) Legyártjuk a torta alját! Összezúzzuk a kekszet, én nekiestem botmixerrel, szép porállagot kaptam, megolvasztjuk a Ramat (mikró), és összedolgozzuk őket, majd lenyomkodjuk a kapcsos tortaforma aljába, ami alá ne felejtsünk el sütőpapírt tenni, amit vajjal kicsit kenjünk meg! Utána vágjuk be a hűtőbe, ráérünk kivenni akkor, amikor a kövi réteget ráborítjuk, addig hűsölhet a kekszrétegünk:)

2)

A krémsajtokat (esetemben azt a 6 doboz Philadelphiát) összekeverem a többi hozzávalóval (tejföl, tejszín, cukor, tojások, keményítő, citromlé+héj), úgy hogy csomómentes legyen - kövezzetek meg, én itt is előkaptam a botmixeremet. Kivesszük a hűtőből az előhűtött kekszréteget a tortaformában, majd ráborítjuk a simára kevert krémsajtos cuccot.

3) Bebugyoláljuk a tortaforma alját alufóliával, ne spóroljatok, mert nem kéne hogy elázzon az eddigi alkotás, ugyanis úsztatva fogjuk sütni a remekművet. Szóval kell egy nagyobb tepsi, amibe belefér a tortaforma. A tepsibe öntsünk forró vizet - a feléig - ebbe helyezzük bele az alulról alufóliával szigetelt tortaformát, majd rakjuk be a 180 fokos sütőbe kb. 40-45 percre.

4) Kábé így kellene kinéznie a sütés után, vágjuk hát be egy éjszakára a hűtőbe.

5) Na itt elágazáshoz érkezik a történet: vagy meghagyjuk natúrnak a tetejét, ami a legautentikusabb verzió, és így is mennyei. B Opció - amit mi is követtünk - díszítjük, itt megint 10000 verzió van, mi a szezon aktuális gyöngyszemét, az epret választottuk. Átmostuk a nagyobb szemeket, eltávolítottuk a szárat és kicsit levágtuk a tetejét. Piros színű zselatint készítettünk el 2 zacsiból. (használati utasítás a zacsin:) ) Az epreket ráhelyeztük a torta tetejére, majd ráborítottuk a zselatint, és bevágtuk a hűtőbe 2 órára.

 Tálaláskor a szelet tetejére friss mentát és citromfüvet tettem.

Jó étvágyat :)