A jeles eseményeket márpedig szeretjük, és mi mással is tehetnénk még emlékezetesebbé egy ilyen alkalmat? Naná, hogy egy mennyei vacsorával. Így történt, hogy péntekre a Gepárd és Űrhajóba foglaltunk asztalt, hogy itt ünnepeljük a szerelmünket. 

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, én szeretem a budai panorámát, a gondosan összeállított fogásokat és az ínycsiklandozó borokat. A Belgrád rakparton több számomra kedves hely is sorakozik, ha a Dionysosra vagy a Bambuszligetre gondolok, így komoly elvárásokkal vágtam bele az estébe. 

Az ajtón belépve kedves fogadtatásban részesültünk, kellemes atmoszféra, hangulatos világítás, nem tolakodó zene a háttérben, ízléses berendezés. Kék és fekete dominancia, letisztult design. 

Azt hiszem az asztalfoglalásunk nem volt indokolt, mert bőven volt hely, talán csak a Sound és a szakadó eső miatt, de mivel első látogatás volt, erről egyenlőre nem tudok nyilatkozni. Az első fekete pontot gyorsan kiosztottam: csak készpénzzel lehetséges a fizetés, szóval a hozzám hasonló bankkártya addictek nem lesznek elragadtatva, de szerencsére és kivételesen volt nálunk cash is. Ha nem lett volna, szakadó esőben gyalogoljak 12 cm-es sarkakon egy ATM-ig, ami ki tudja hol van? (Szerintem ez a mai világban egy ilyen színvonalú helyen nem elfogadható, így kicsit morcosan vettem kézbe az étlapot és a borlapot.) 

A borlap figyelemreméltó volt, nagyon szeretem a Bolyki borokat. Nyár ide vagy oda, szakadt az eső, így húzott a szívünk a vörös felé, ezért a 2013-as Indián Nyárra esett a választásunk, ebben képtelenség csalódni. Ez egy izgalmas, lendületes bor, amitől kipirul az arcod és tényleg tiéd lesz a világ, mert átragad rád is a fiatalos lendület, függetlenül attól, hány éves az ember és milyen a kedve. 

Nem voltunk desszertes kedvünkben, pedig mindketten édesszájúak vagyunk, így csak előételt és főételt kértünk. Gábor padlizsánkrémet választott, jómagam medvehagymás juhsajtkrémet kértem. Az előétel viszonylag gyorsan megérkezett, pirítóssal szolgálták fel, ami lehetett volna melegebb, viszont a krémek finomak voltak, és remekül passzoltak a borhoz.

Padlizsánkrém:

Medvehagymás juhsajtkrém:

A főétel kiválasztása nem volt egy egyszerű történet, már csak azért sem, mert nagyon tetszett több dolog is, de nálam végül győzött a "Duck Fanatic". Meglepő módon Gábor is kacsás élményre vágyott. Így történt, hogy ő Rozé kacsamellet kért chilis eperrel és túrógombóccal. És finom volt, nagyon is! Ebből is látszik, hogy a pikáns gyümölcsök remekül passzolnak a húsokhoz, szóval dzsemet gyártani kell, ez is a befőzési mániámat igazolja :)

Amikor megpillantottam a kacsamáj szót, végem volt, főleg, hogy nem sokat hallottam erről a helyről, de egy dolgot igen, hogy szuper minőségű kacsamájjal dolgoznak és ezt alátámaszthatom. Én bélszínt rendeltem pirított vargányával és hízott kacsamájjal, a köret konfitált burgonya volt - valódi ízorgazmus, a vörös hús, az omlós kacsamáj és az erdei gombák királya csodás összhangban egyesültek, a konfitált burgonya feltette az i-re a pontot, ez tényleg ott volt a szeren.

Az adagok teljesen rendben voltak, gondolkodóba estem, hogy hazagurulok, de végül egy Duna parti séta lett belőle. Összességében ár-érték arány tekintetében nem a legolcsóbb, de nem a töröknél vacsiztunk a körúton. Remek alapanyagok, finom bor. Megérte. A kiszolgálás is rendben volt, bár az nem tetszett, hogy amikor a pincérhez beszéltem, épp kibambult az ablakon valami forgalmi eseményre, plusz jó lenne, ha lehetővé tennék a bankkártyás fizetést, ezt leszámítva - visszajövünk. Mert azt a "Duck Fanatic" kínálatot végig fogjuk enni.