Örömmel konstatáltam, mikor a minap a spájzban kerestem valamit, hogy milyen felemelő is az érzés, amikor a polcról a saját eperdzsemjeink néznek vissza ránk, ezen felbuzdulva megszületett a döntés: nem lehet megállni az epernél, kell málna is!
Már gyerekkoromban is imádtam ezt a gyümölcsöt, és ez mostanság sincs másképp, és szerintem kifejezetten finom dzsemformátumban is, igaz sokan complainelnek, hogy mag nélkül kell lekvárt főzni belőle, mert kemény a magja, ami diszkomfortos. Na hát ezzel én nem értek egyet, plusz nem vagyok az a málna paszírozós típus, nem tudom Ti hogy vagytok vele?
Szóval bepattantam a kocsiba, és célba vettem a Hunyadi téri piacot. A beszerzés a málna esetében már nem olyan egyszerű, mint az epernél, ugyanis a málnát szinte sehol sem mérik kilós nagyságrendben, hanem kábé 20 dkg-s kis tálcákon lehet hozzájutni, egy ilyen tálca akár 200-250 forintba is kerülhet. Szóval próbáljunk meg alkudozni, főleg, ha "nagyobb tételben" shoppingolunk. Persze, ha időmilliomosok és vállalkozókedvűek is vagyunk, akkor ellátogathatunk egy "szedd magad" típusú málnásba is, ahol kedvező árakon megszenvedhetünk a gyümölcsért, viszont tapasztaltaim szerint megspórolunk egy csomó karcolást, karmolást és szúnyogcsípést, ha az urbánus beszerzés mellett voksolunk. (Nagymamámnak volt málnása...)
Szerintem jó ötlet, ha viszünk magunkkal nagyobb műanyag dobozokat, amikbe bele lehet tenni a kis tálcák tartalmát, így egyszerűbbé és sérülésmentesebbé válik a szállítás. Jómagam végül 2,5 kg málnát és 0,5 kg szedret vásároltam, majd gyorsan hazaszáguldottam és dobozostul bedobtam a friss gyümit a hűtőbe.
Befőzési aranyszabályomat a málna esetében is betartottam: 1 kg gyümölcs, 10 dkg xilit és 1,5 dzsemfix 3:1.
Első körben átmostuk a málnát, és megpróbáltuk kiválogatni a sérült, esetleg erjedésnek indult darabokat, hogy ezek ne fenyegessék dzsemünk testi épségét. Két kondérra volt szükség ezúttal, mert az egyikben 2 kg málna, a másikba fél kg málna és fél kg szeder került. Miért? Mert ezúttal 3 féle dzsemet készítettünk: szedres málnát, cointreau-s málnát és chilis málnát.
A szedres verzió volt a legegyszerűbb, hiszen csak összekevertük a gyümölcsöket, rájött a xilit és a dzsemfix, és mehetett is az üvegekbe.
A málnát is ugyanígy főztük meg, viszont a végén kettéválasztottuk a megfőtt dzsemet, az egyik részhez kb 1,5-2 dl Cointreau-t löttyintettünk hozzá, míg a másik feléhez felvágtunk néhány piros chili paprikát és azt adtuk hozzá. (Itt szerintem nem árt gumikesztyűt húzni a hadművelethez, mert Gábornak még másnap is csípte a kezét a chili. Adagolás tekintetében határ a csillagos ég, ha valaki szereti a könnyes étkezéseket, és a markáns, csípős fogásokat, ne spóroljon.) Ne felejtsük el fejre fordítani az üvegeket, miután rácsavartuk a fedőt, hogy tökéletesen zárjanak!
Mi ezúttal is feldobtuk az alkotásunkat egyedi címkékkel, és ezúttal is alig várjuk, hogy rárepülhessünk a kis drágákra, akik az eperdzsemek szomszédságában pihennek rá a télre. Összességében tizenegy üvegcse készült, na jó meg egy háromnegyed, de ő már a hűtőben van, mert rájárunk :)
