Kijelenthetjük, hogy szeretem az olasz ízeket. Ha az olaszokra gondolunk, mi jut először eszünkbe? Bazi nagy zabálás és a család szentsége. Miután hétvégén a Szüleim és a Kedvesem voltak a publikum, úgy döntöttem, egy kis olasz kitérőt teszünk, így a három fogásos ebéd a következő stációkra lett felbontva: Minestrone, Spaghetti Bolognese és Panna Cotta :) Mindegyiket imádom önmagába véve is, de így egymás után igazán ütős triumvirátussá alakultak.

Minestrone

Az igazán tartalmas olasz zöldségleves, ami egytálételként és megállja a helyét. Klasszikus recept nem létezik, mert minden területnek megvan a maga verziója, és van egy olyan módozat, amit én készítek el. Lássuk mi kell az enyémhez:

- 15-20 dkg húsos szalonna

- Hagymahegyek: vöröshagyma, lilahagyma, fokhagyma, póréhagyma

- Egyéb zöldségek: sárgarépa, fehérrépa, zeller, karalábé, cukkini, gomba, kelkáposzta, zöldborsó, burgonya

- egy kevés fehérbor (1dl) - ezt szerintem egyik recept sem említi, na de minek is ragaszkodjunk mindig az előírtakhoz? Én kísérletezési kedvem által vezérelve nyakon öntöttem és nem bántam meg, de ofc opcionális.

- kb 1-1,5 l húsleves alaplé

- paradicsom (sürített - javaslom az üvegest)

- friss bazsalikom/oregánó

- só

- bors

- parmezán

- olívaolaj

Felkockázzuk a szalonnát, és feldobjuk egy edényben egy kevés olívaolajon, amikor megpirult, jöhetnek rá a hagymák, a fokhagymát dobjuk rá utoljára, mert az könnyen odaég ugyebár. Amikor a hagymáink megdinsztelődtek, jöhet rá a sárgarépa,fehérrépa, zeller, karalábé, sózom, borsozom, majd ráöntjük az alaplevet, és jöhet bele a krumpli (hiszen ennek kell idő, mire megfő), beleöntöm a bort és hagyom kicsit fedő alatt alakulni a dolgokat, közben egy-két pohár bort elfogyasztok, majd hozzáadom azokat a zöldségeket, amiknek kevesebb idő kell a puhuláshoz, így: a cukkinit, a gombát, a csíkokra vágott kelkáposzta leveleket és a zöldborsót. Amikor minden szépen a puhulás mezsgyéjére lépett, jöhet a paradicsomsürítmény - vigyázzunk az adagolással, végezetül megszórom egy kis friss bazsalikommal/oregánóval, akár mindkettővel. Tálalásnál a parmezánforgács / reszelt sajt elengedhetetlen kellék:) Az, hogy miből mennyi szintén opcionális, attól függ, hány napig akarunk levesezni, mi már 3. napja esszük:) Jó étvágyat :)

És a hamvazó szerda is elérkezett. A sors iróniája, hogy nálam is vega kaja került az asztalra, pedig nem vagyok ennek a "kölniszagú", atomracionális hacacárénak az elvakult követője, de aki mégis csatlakozik a followerekhez, annak egészségére. Kicsit sok volt mostanában a húsos input, ezért elérkezettnek láttam az időt arra, hogy jó öreg camambert barátommal randevúzzunk, így elhatároztam, hogy nem más kerül az asztalra, mint grillezett camambert, mentás-limeos petrezselyemsalátával, fokhagymás bagettel és áfonya jammel. Amilyen bonyolultnak hangzik, olyan könnyű az elkészítés, nettó félórás klasszik fogás, ajánlom mindazoknak, akik velem együtt krónikus időhiányban szenvednek.

Hozzávalók:

- néhány camambert sajt (egy főre egy sajt bőven elég, mert tökéletesen laktat. Többféle formájú és ízesítésű camambert kapható, én a kör alakút szoktam választani, mert azt találom esztétikusnak, de ízlések és pofonok, ízét tekintve nekem a fokhagymás és a chillis a zsánerem.)

- 6-7 csokor petrezselyem (már ha te is városlakó vagy, és a sparba rohansz munka után, ahol egy csokor petrezselyem vastagsága kvázi ekvivalens egy 4 éves kislány lófarkával, amennyiben kerted van, irigyellek)

- friss menta (cserepes verzió a nagyobb boltokban beszerezhető, additional info: egy héten belül tutira kinyiffan, bármit is csinálsz vele! Javaslat: kopaszd meg a növényt és fagyaszd le, ami maradt, később még jó lesz valamire!)

- egy csokor újhagyma

- 3-4 koktélparadicsom

- 1 fej lilahagyma

- 1 lime

- áfonyadzsem

- bagett

- olívaolaj

Elkészítés: megmossuk a zöldségeket, fogjunk egy tálat, vágjuk fel apró darabokra a petrezselymet, mentát, hagymákat,paradicsomokat, majd a végén facsarjuk rá egy fél lime levét, mehet is a hűtőbe a kreáció, hagyjuk összeérni az ízeket. És következzen a randevú a camamberttel, "grillezzünk" hát - miután továbbra sincs kertem, marad két opció: a sütő (amit nem ajánlok), és a wok, ezutóbbi szerintem tökéletesen megfelel a célnak. Hevítsünk fel benne 2-3 kiskanál olívaolajat, majd jöhet bele a sajt. Ne nagyon hagyjuk ott a tűzhelyet, ha nem egy fehér szétfolyt trutyit akarunk kanalazgatni, mert a sajt hamar megpuhul belülről, 1-2 perc sütés után egy lapáttal fordítsuk másik oldalára, és már látni fogjuk miylen szép aranybarnás kérget kapott, ugyanennyi ideig süthetjük a másik oldalt, és kész is. Végül fogyasztásnál én még áfonyadzsemet dobtam mellé, mint tudjuk a camambert régi jó cimbije, akikkel remekül kiegészítik egymást. A másik a bagett, ha nem magunk sütjük ( ennyire azért nem vagyok pro..MÉG), akkor mindenképp melegítsük meg a sütőben. Egy pohár rosé/fehérbor még fokozhatja az élvezetet. Jó étvégyat!

Vannak olyan ételek, amikre bármikor gondolkodás nélkül igent mond az ember - nekem ilyenek a halfélék, ezeken belül is egyik nagy kedvencem a lazac - bármilyen formában elkészítve. Rendkívüli tápérték, kevés kalória, kivételes íz és még van benne egy csomó omega 3-6-9, kell ennél több? Kötve hiszem. 
Mikor szombat reggel felébredtem, és valami könnyű, de mégis "többmintegysali" kategóriájú ebéd elkészítésén morfondíroztam, ami még ilyen "welcome spring" stílusjegyeket is hordoz - egyértelmű volt a döntés, Lazac Steak, balzsamecetes ruccola sali, egy kis olívabogyós-joghurtos mártással... na de lássuk mi is kell ahhoz, hogy az elhatározást a kivitelezés szintjére emeljük?

A hozzávalók beszerzése:

- 300-400 gramm friss lazacfilé (semmiképpen sem mirelit, mert az kb olyan lenne, mint egy bordeauxi bor colával felütve! Itt persze felvetül a kérdés, hol szerezzünk olyan lazacot, ami megfelel az elvárásainknak? Ha az ember időt és pénzt sem kímélne, mert megteheti, akkor irány a budaörsi halpiac, másik nevén 'the Fishmonger' /nem, ez itt nem a reklám helye/, itt mindent meg lehet találni, minden nap friss áru, segítőkész arcok és csillagászati árak, viszont a minőség garantált. Amúgy nem csak vásárolni lehet, de frissen kisüttetni, ami szem-szájnak ingere, szóval szerintem hétvégi proginak is tökéletes, ha az ember épp nem érzi magát a helyzet magaslatán az otthoni főzéshez. Amennyiben valami közelebbi megoldást keresünk, kettes javaslatom a Fővám téri halszekció, itt is biztosan találunk megfelelő példányt. De ha rohanunk, és a leggyorsabb megoldást tartjuk szem előtt, ugorjunk be megint egy sparba, ahol szintén kaphatunk csomagolt lazacfilét, ha már nem kapkodta el a többi egészségmániás urbanista honfitársunk of course.

- 2 db citrom

- bors (őröljük frissen, ha lehet)

- 1-2 fej fokhagyma (ízlés kérdése)

- 2dl száraz fehérbor

- vaj

A mázgához:

- 5dl natúr joghurt

- zöld/fekete olívabogyó

- só,bors, csipetnyi szárított menta

- friss metélőhagyma/petrezselyem/rozmaring

Salihoz:

- friss ruccola

- balzsamecet

Első körben bepácoljuk a halat, kezdésnek csapjunk fel egy üveg fehérbort, és igyunk egyet. Vágjuk a halat vékonyabb szeletekre, majd borsozzuk, sót véleményem szerint nem kíván, mert alapból van egy sós jellege, de aki kíván szór rá - ezt követően adjuk hozzá az összezúzott fokhagymát és öntsük nyakon 2 dl száraz fehérborral, hogy éppen ellepje, facsarjunk bele egy fél citromot, és mehet is a hűtőbe. A történet legegyszerűbb része a sali: a friss ruccolát megöntözzük egy kis balzsamecettel, és már randizhat is a pácolódó lazaccal a hűtőben, várva a beteljesedést. Az öntethez a joghurtot összekeverem pár darab felkarikázott olívabogyóval, meghintem a fent említett fűszerekkel,a végén hozzáadom az általam választott friss zöldfűszert. Miután a mártás is elkészült, jöhet a halak megsütése. Ha lazac, én vajban sütöm. Felhevítek egy serpenyőt és mehet bele a vaj, ne spóroljunk vele, én a Lurpakot preferálom, de nagyon sok jó minőségű vaj van a piacon, szóval lehet válogatni:) miután kellőképpen forró, beleteszem a szeleteket a bőrös oldalával lefelé. A lazac sütése azon mutatványok közé tartozik, ahol a halat alulsütni nem tudjuk, túlsütni viszont annál egyszerűbben, szóval jó résen lenni. Szóval süssük cirka 2-2,5 percig, de közben feleslegesen ne piszkáljuk, mert könnyen szétesik, az idő letelte után egy konyhai lapáttal nyúljunk alá és fordítsuk meg, ahol süssük további 2 percig. Lassan kap egy finom aranyszínű kérget, ekkor már jó. Én nem szoktam sütőbe rakni, más még bevágja a 180 fokra előmelegített sütőbe, ez megint csak ízlés kérdése. Miután kiszedtük a lazacokat a serpenyőből, a páclét a benne maradt fokhagymatörmelékkel öntsük a forró vajba és rottyantsuk össze, majd az így kapott masszával borítsuk nyakon a tányérra kiszedett lazacot, tuti nem fogja elrontani:) Fogyasztás előtt ízlés szerint még facsarhatunk rá citromot.

Végezetül élvezzük a gasztroorgiát. Kísérőnek száraz fehérbor/rosé tökéletes.

Tradicionális magyar konyha, kicsit közhelyesnek és unalmasnak hangozhat a mai felgyorsult világ túlemancipált lakóinak, ám néha elengedhetetlen egy kis "rohadtsokkalóriás" bűnözés. És ha már tilosban járunk, akkor csináljuk keményen -természetesen valakit még el kell csábítanunk, és állítom, ha egy igazán férfias vacsorát szeretnénk reprezentálni, a cigánypecsenye telitalálat a dolgozó pasinak egy fárasztó nap után.

Lássuk mi kell hozzá:
- 5-6 szelet tarja (a legjobb, ha egy hentesnél szerezzük be, bár mivel rohadt multik steril irodáiban gyarapítjuk a gdp-t all the time, megteszi a spar is, viszont legjobb ujjnyi vastagra vágatni a szeleteket - igaz némileg többe kerül -, mint a pultban száradó darabokat elvinni, de ez az arpó árbeli különbség elhanyagolható, ha ezzel is hozzájárulhatunk a sikerhez)
- 20-25 dkg szalonna (ezekből gyártjuk le a kakastaréjokat - ki minek nevezi, én ehhez általában paprikás erdélyi szalonnát választok, de a sortiment elég bőséges, szóval az optikai impresszióink is sokat segíthetnek a választásban tanácstalanság esetén, a pultban dolgozó hölgyek/urak sokszor elég mogorvák és nem éppen megkérdezhetőek ilyen ügyben)
- pirospaprika
- só
- bors (szeretem frissen őrölni)

(B opció - a boltokban kapható magyaros fűszerkeverék is jó szolgálatot tehet azoknak, akik szeretik az efféle alkalmatosságokat, én annyira nem) 
- dijoni mustár

- fokhagyma
- vöröshagyma
- zöldpaprika
- 3 színű kaliforniai paprika
- krumpli
- friss petrezselyemzöld
- 2dl tejföl

Készüljünk elő:

- a tarjákat cirka fele vastagságára kloffolom (de ízlés kérdése), majd sózom,borsozom és bedörzsölöm őket dijoni mustárral, egymásra pakolom, majd az illatos csapatot bevágom a hűtőbe kicsit chillezni, miközben meghámozom a krumplikat és kicsit vastagabb hasábokra szeletelem őket, a vöröshagymákat (2-3) karikákra vágom, illetve néhány fej fokhagymát összezúzok, kis tálkába teszem, egy ek olívaolajat csepegtetek rá egy csipet só kíséretében. Ne feledkezzünk el a paprikák szintén karika formátumba történő transzformálásáról sem, ha mindezzel kész vagyunk, igyunk egy korty vörösbort, vagy kettőt..

És alkossunk:

- én általában szinkronban két serpenyőt dobok fel a tűzhelyre, mindkettőben felforrósítom az olajat, egyik a husinak, a másik a krumplinak és társainak. Megsütjük a húsokat, szép pirosra, figyeljünk oda a serpenyőben képződő egyéb fekete trutyik eltávolítására a sütés során, mert ezek könnyen rácuppanhatnak a hús felületére, rontva ezzel az optikai megjelenést és a vizuális élményt. Sütés közben bor minden mennyiségben jöhet. A krumplit is kisütöm, majd sózom, borsozom és összerázom, ezt követően a krumplira ráborítok 1,5-2dl tejfölt, és meghintem a zöld petrezselyemzölddel. Kisütöm a kakastaréjokat, a hagyma karikákat és a paprikákat megdinsztelem. Majd mindezeket egy helyes "kis" fatányérra/Jénaira (már akinek van) tornyozom, és már kolompolhatunk is, hogy kész a vacsi.
Kísérőként én személyszerint vörösbort preferálom, de az uraknak egy korsó sör is eszményi lehet.