Évek óta tervezgettem a forró nyári időszakban, hogy megcsinálom az első koviubimat, de valahogy mindig halogattam, mert nem volt üvegem, vagy ubim, aztán meg lecsengett a szezonja, de mivel idén immár a második nyarunkat töltjük teljes remote-ban a balatoni házunkban, nem volt kérdés, hogy ez lesz az év, amikor nekiesünk. Lássuk, hogy csináltuk:)

Hozzávalók:

- 5 kg közepes méretű uborka

- 10 db közepes méretű burgonya (ne új legyen)

- 4 csokor kapor

- 1 fej fokhagyma

- só (ahány liter víz, annyi ek só kell majd)

- víz 

- gondosan kimosott üvegek (én két óriásival dolgoztam)

A legjobb döntés volt, hogy Gábort küldtem uborkáért, mivel maximalista, így tényleg szép darabokat hozott. 

Az ubikat alaposan megmostam, majd bevagdostam 4 felé, de úgy, hogy ne essenek szét. Az üvegeket előzetesen forró vízzel mostuk ki, hogy tuti ne maradjon benne semmi kosz, ami majd hazavágja a projektet.

A kaprot megmostam, a krumplikat meghámoztam és átmostam, a fokhagymákat megpucoltam.

Az üvegek aljára lepakoltam a kapor, a fokhagyma és a krumplik felét. (krumplikat félbevágtam) Majd erre betuszkoltam az ubikat, és ezt felöntöttem sós, langyos vízzel, a sózás kapcsán literenként ment egy evőkanálnyi só. Arra figyeljünk, hogy a víz lepje el az uborkákat, majd a tetejére helyeztem a maradék kaprot, fokhagymagerezdeket ill. krumplikat.

Majd egy duplára hajtott alufóliával lezártam az üvegeket és körbe is gumiztam, hogy stabil legyen a zár rajtuk. Majd kerestem egy ablakpárkányt és kiraktam őket szépen.

Vasárnap pakoltam ki, csütörtökre készen lettek. A folyamatot szépen napról napra le lehetett követni:) Szépen elkezdett forrni, bugyborékolni és opálosodni, elszíneződni, úgy, ahogy a nagy könyvben meg van írva.

Így nézett ki, mikor elkészült:

Majd a végén szépen behoztuk az üvegeket, ubikat kiszedtük a nagy üvegekből és előkerült 4 kisebb méretű, melyből 1 készült azonnali fogyasztásra, ergó átszedtem az ubikat egy másik, tiszta üvegbe, ráöntöttem a levet, hogy ellepje, majd bepakoltam a hűtőbe, másnap estére már pompázatos volt. Nem lett punnyadt, roppanós és isteni :)

A maradék 3 üveg esetében másképp jártam el, mivel tartósítani szerettem volna a későbbiekre is, hogy ősszel is lehessen akár egy hamísítatlan koviubi-experience, ha úgy kívánjuk. Így itt a levet átöntöttem egy fazékba és felforraltam, az ubikat beraktam a tiszta üvegekbe, nyakon öntöttem a felforralt, de már kihűlt lével és minden üvegbe egy teáskanálnyi nátrium benzoátot tettem, majd gondosan lezártam őket és mentek a kamrába az üvegek, köszönik szépen, azóta is jól vannak :)